Új frekvenciákat kapcsol be a digitális gazdaság vérkeringésébe a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - jelentsen bármit is a hírközlési hatóság ma kiadott sajtóközleményének első mondata, az biztos, hogy mától már semmi sem lesz a régi, legalábbis ami a szakadozó, lassú, Mátra alján, falu szélén többnyire elérhetetlen mobilnetet illeti. Persze a digitális gazdaság vérkeringése azért nem egyik napról a másikra fog felgyorsulni, de most már legalább megvan hozzá a gyógyszer: új frekvenciákhoz jutottak a mobilszolgáltatók.

A hatóság ma eredményt hirdetett azon a frekvenciapályázaton, melyet azért indított még májusban, hogy a cégek nagyobb lefedettségű, gyorsabb hálózatokat tudjanak építeni a jövőben, mivel az eddig használt frekvenciák nem tették lehetővé a további bővítést, ami különösen a 4G/LTE hálózatok képességeit szorította fájó korlátok közé. A pályázaton négy cég indult el, mind a négy nyert, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy mostantól mindenki egyenlő feltételekkel játszik a piacon. A Vodafone, a Telekom, a Telenor és a DIGI (ők az új srác) az eredetileg várthoz képest harmadával többet, összesen 133 milliárd forintot fizettek az új frekikért.

Mostantól kezdődhet tehát az őrült hálózatépítés mindegyik cégnél (a DIGI itt kicsit kakukktojás, de mindenesetre az elég valószínűtlen, hogy ők rövid távon felveszik a versenyt a nagyokkal), ami elvileg mindenkinek jó lesz a végén, az előfizetőnek a már fentebb említett okok miatt (lefedettség, sávszélesség növekedése), a mobilcégeknek (kiszámíthatóbb környezetben fektethetnek be) és az államnak is (hozzájutott 133 milliárd forint egyszeri összeghez, nem számítva a használati díjakat). Az eljárás azért áldozatokat követelt: az analóg földfelszíni tévéadásnak mennie kellett.

A mostani pályázat három frekvenciacsomagjában is szereplő 800 MHz-es frekvenciablokkokat ugyanis korábban - évtizedeken át - részben az analóg földfelszíni tévéadás keretében továbbított összesen három országos csatorna sugárzása foglalta el. Mivel abból igen komoly bonyodalmak származhatnak, ha egy mobil adótorony és egy tévétorony ugyanazon a frekvencián ad (és fogad) jeleket, ezért a hírközlési hatóság évekkel ezelőtt eldöntötte, hogy a 800-as sávot fel kell szabadítani az analóg tévéadás béklyójából, melynek helyébe a minden szempontból korszerűbb digitális földfelszíni sugárzású adás (a MinDig TV) léphet.

Az analóg lekapcsolási folyamat végül csak némi halogatás után, tavaly valósulhatott meg, két lépcsőben, a sávkiürítési folyamatnak köszönhetően pedig értékesíteni lehetett a mobilszolgáltatóknak a felszabaduló frekik egy részét. A maradék maradt a műsorszórónál, az Antenna Hungáriánál, mely a többletnek köszönhetően bővíthette kínálatát, vagyis az analóg lekapcsolás, mely alig több mint százezer háztartást érintett, több százezer, vagy akár milliós nagyságrendű háztartás számára hozhat nagyobb választékban elérhető, gyorsabb szolgáltatásokat. Vagy egyáltalán, bármilyen szolgáltatást.

A 800 MHz-es csomagoknak köszönhetően már önmagában drámaian bővül majd a mobilnet-hálózat lefedettsége az országban. A Telekom, a Telenor és a Vodafone azt ígérte a pályázat leadásakor, hogy a magyarországi települések 90,71, 67,57 és 81,64 százalékát lefedi 4G-s internettel három éven belül. De a magasabb frekvenciatartomány (pl. 2,6 GHz) bevonásával jobb lesz a szolgáltatás minősége a nagyobb városokban, illetve Budapest belső részein is, ahol a bázisállomások kapacitását a sokszoroása növelhetik a szolgáltatók.

A frekvenciaértékesítési folyamat tehát több eredménytelen kísérletet követően végül révbe ért ma, és úgy tűnik, ezúttal sikerült nagyobb botrány nélkül végigvinni az eljárást (nyilván mert ezúttal mindegyik félnek érdekében állt). Nem szabad lebecsülni a mai nap jelentőségét, hiszen ma Magyarország hírközlési szempontból kicsi európaibb ország lett, és ráadásul most már azt is tudjuk róla, hogy van a digitális gazdaságának vérkeringése.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.