hirdetés

Minden, amit tudni akartál a 7-es buszról

A gyakorlott fővárosi tömegközlekedőket nem nagyon lehet zavarba hozni holmi menetrenddel kapcsolatos keresztkérdésekkel, hiszen álmukból felkeltve is kívülről fújják, mikor indul a következő 85-ös troli, vagy éppen a 3-as villamos. A kevésbé gyakorlottak ma már szerencsére számos remek menetrend-alkalmazást tölthetnek le az okostelefonjukra, amit ha használnak is, olyan nagyon kellemetlen meglepetés már nem érheti őket.

De mint az közismert, a menetrend a legjobb esetben is csak tájékoztató jellegű, még szerencse, hogy múlt hét vége óta itt a BKK Futár app, amivel az egész budapesti tömegközlekedés hirtelen egy nagy nyitott könyvvé, vagyis inkább térképpé változik. Mégpedig azért, mert az alkalmazás össze tudja kapcsolni az okostelefont a BKK milliárdokért fejlesztett valós járatkövető rendszerével, amit történetesen éppen Futárnak hívnak.

Ez magyarul annyit tesz, hogy az alkalmazás segítségével az összes, vagyis majdnem az összes BKK-járat éppen aktuális helyzetét meg lehet jeleníteni egy Budapest-térképen. Persze nem egyszerre, mert az a BKK diszpécsereit leszámítva kevesek számára lenne értelmezhető és hasznos információ. A BKK Futár inkább arra utazik, hogy egy kválasztott vonallal (mint pár évvel ezelőtt megtudtam, ezt szakszóval viszonylatnak nevezik, talán nem véletlenül) kapcsolatban tájékoztassa az utasokat arról, ami feltehetően a leginkább érdekli őket. Nevezetesen, hogy hol a francban késik már megint az a rohadt busz!, mikor érkezik be a következő járat (vagyis szakszóval menet) a megállóba.



Hülyére keresi magát az első magyar iPhone 6-vásárló

Ma több nyugat-európai országban is elkezdték árulni az Apple vadonatúj csúcstelefonjait, az iPhone 6-ot és az iPhone 6 Plust, melyekért az eddigi évek gyakorlata alapján csak a legkitartóbbak juthatnak hozzá a nyitónapon. Vannak, akik több mint egy hetet táboroznak egy bolt előtt, hogy ott legyenek az első vásárlók közt, persze nem csak helyiek, hanem mindenféle náció tagjai, szóval az egész sorban állósdi (ülősdi, fekvősdi) a végén egy jó kis össznépi piknikként áll össze. Ahol természetesen a magyaroknak is helyük van, méghozzá nem is akármilyen.

A híres londoni bevásárlóutca, a Regent Street Apple Store-ja előtt 11 napot töltött el egy sátorban a barátnőjével Wiettchein Zoltán, aki ma a nyitáskor amellett, hogy egy új iPhone 6 tulajdonosa lett, gyümölcsöző üzletté virágoztatta fel a várakozást - leplezi le a Pocket-lint. Pedig saját bevallása szerint nincs nagy gyakorlata a dologban, életében nem állt még sorban semmilyen Apple-termékért, bár annyi helyzeti előnye mondjuk mindenképpen van, hogy londoni magyarként bizonyára már hozzászokott a fegyelmezett sorokhoz.

Zoli - aki egyébként fitnesszedzőként dolgozik - tehát jó érzékkel látta meg az üzletet a Regent Street-i piknikben, az egyes sorszámot ugyanis 1500 angol fontért (vagyis majdnem 600 ezer forintért) és egy iPadért cserébe eladta valakinek, akinek tényleg minden pénzt megért az új iPhone, illetve annak a biztos tudata, hogy azt még a nyitónapon bezsebelheti.

Saját iPhone 6-ját barátnőjének, Flórának köszönheti, aki biztos ami biztos alapon a kettes számot kapta a sorban. Vagyis a pár másfél hét táborozás után uszkve 880 angol fonttal, egy iPhone 6 Plus-szal és egy iPaddel távozott London egyik legdrágább üzletéből. Büszkék vagyunk rájuk!



Mai tévéműsor: YouTube

Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy egy internetes videomegosztó-szolgáltatás egyszer a tévéműsorokhoz mérhető nézettséget fog elérni a tévékészülékek egy részén? Pedig most úgy tűnik, pont ez a helyzet, mióta a YouTube ráköltözött a UPC beltéri egységeire, az előfizetők teljesen rákattantak. Egyesek szerint ennek az az egyenes következménye, hogy idővel senki nem néz majd hagyományos módon tévét, a tévéújságok hasábjai pedig hirtelen roppant egysíkúvá válnak majd.

Ha ez az idő még nem is jött el, az biztos, hogy a YouTube utat tört magának a tévékre, és ahol a nézők használhatják, ott szeretik is használni. A UPC kábeltévés előfizetői közül például 75 ezren használják rendszeresen azt az alkalmazást, amit a televíziós beltéri egységen keresztül érhetnek el május vége óta, a TV Apps platform részeként. Ráadásul nem ám csak egy Gangnam Style-nyi időt töltenek el a nézők a YouTube előtt, hanem annál sokkal többet: naponta átlagosan akár 45 percet!

Mindezt alighanem az magyarázza, hogy a tévé bizonyos szempontból még mindig sokkal alkalmasabb a hosszabb időtartamú videofogyasztásra, mint mondjuk egy okostelefon, ami rendelkezik a mobilitás összes előnyével és hátrányával. A UPC TV Apps YouTube-alkalmazása ráadásul barátja az okostelefonoknak, tableteknek és PC-knek, hiszen az eszközök összepárosítása után a hordozható kütyün nézett videót egy mozdulattal át lehet küldeni a tévé képernyőjére.

Vagyis kijelenthető, hogy hosszú távon ez (vagy valami ehhez hasonló, eszközöktől független videózásé) a jövő, de azért még a hagyományos tévéműsorok is húzzák majd egy darabig, de addig biztosan, míg a Barátok közt, vagy az esti híradó élőben nem lesz látható a YouTube-on.



Az évtized végére minden tévé az interneten lóg majd

A különféle okoskütyük közös kapcsolódási pontja - legyen szó okostelefonról, okostévéről vagy akár okosóráról -, hogy a működésükhöz többnyire valamilyen internetkapcsolatra van szükség. Internet nélkül a legokosabb okoseszköz is olyan, mint a Forma 1-es autó üzemanyag nélkül: vannak a kormányon szép színes gombok, amiket lehet nyomogatni, de abból biztosan nem lesz előzés a variante della roggia-ban.

Éppen ezért érdemes egy okostévét, vagy a hozzá csatlakoztatott kütyüt is internetre kötni, és egyre többen meg is teszik ezt a legfrissebb felmérések és előrejelzések szerint. Egy friss, 51 országot lefedő kutatás például azt prognosztizálja, hogy 2020-ra egymilliárd tévé csatlakozik majd közvetlenül vagy közvetetten az internetre, vagyis ennyi tévén jelenhet meg valamilyen internetes tartalom.

Az őrült fejlődés ütemét jól jelzi, hogy 2010-ben még csupán százmillió ilyen készülékről beszélhettünk (azért ez sem elhanyagolható mennyiség), idén év végén pedig már közelítjük a 350 milliót. Az egymilliárdos határ elérését java részben Kínának köszönhetjük majd, na meg persze annak, hogy manapság már tényleg minden, az otthoni szórakoztatóelektronikai rendszerbe kötött eszköz csatlakozik az internetre.

De mi keresnivalója van a tévének az interneten? Magától értetődik, hogy a nagy kijelzőn jobban mutatnak az internetes videók, a YouTube százhúsz centis képátlónál, nagy felbontásban alkalmas arra, hogy az egész család vagy baráti társaság élvezze. A vállalkozó kedvűek akár internetböngészőt is használhatnak a tévén, elérhetik rajta keresztül a Facebookot, vagy éppen Skype-olhatnak vele, ha éppen úgy tartja kedvük, és a tévékészülék, vagy a hozzá csatlakoztatott eszköz erre alkalmas. És persze ha az egész mögött ott az internet.



Jegyeket, bérleteket, okostelefonokat!

Az itthon még éppen csak bimbózó érintés nélküli fizetési formáké a jövő, ez most már biztos, miután az Apple is bejelentette nemrég saját, mobilos fizetési megoldását, az Apple Pay-t. Az okostelefonok és a bankkártyák (illetve egyéb érintés nélküli kártyák) házasítására itthon is léteznek törekvések, a MobilTárca Szövetségen keresztül, mely éppen a nyáron zárta le egy évig tartó nyilvános tesztjét. Londonban is lezárult egy hasonló méretű, kizárólag a helyi tömegközlekedésre fókuszáló teszt a nyáron, mától pedig indul az éles üzem a Transport for London (nagyjából a helyi BKK) teljes hálózatán.

A világ egyik legnagyobb metróhálózatába kemény munka lehetett integrálni az érintés nélküli fizetési rendszert, bár azért nem volt minden előzmény nélküli a projekt. Aki már járt a brit fővárosban, és használta is a tömegközlekedést, minden bizonnyal tisztában van a helyi sajátosságokkal (azon kívül, hogy az utazás magyar viszonyokhoz képest meglehetősen drága), illetve találkozott már az Oysterrel, a kis plasztikkártyával, amit a beléptetőkapukon be- és kilépve kell lehúzni. Ezt a plasztikot válthatják ki mától az érintés nélküli bankkártyák (PayPass, PayWave), illetve azok az okostelefonok, melyekbe ilyen kártyát raktak virtuálisan.

A szolgáltatás ára az érintés nélküli bankkártyákkal és az okostelefonokat használva pont ugyanannyi, mint az Oyster esetében, és hasonlóan működik az elszámolás is, vagyis van napi maximális limit, viszont a bankkártyáról csak egyszer, a nap végén vonja le a bank az utazási költségeket. Bérletes rendszerben az érintés nélküli fizetés értelemszerűen nem működik.

Nagy-Britanniában az EE nevű mobilszolgáltató ügyfelei használhatják a virtuális, értinés nélküli bankkártyával ellátott okostelefonjaikat a londoni tömegközlekedésben, jó tudni viszont, hogy az érintés nélküli fizetési rendszer nem országfüggő, vagyis elvileg a leendő magyar mobiltárcás ügyfelek is fogják majd tudni használni a készüléküket a TfL termináloknál.

Budapesten egyelőre még csak tervezési fázisban van az elektronikus beléptetés a BKK metróhálózatában, az eddig ismert tervek szerint valamikor 2015-től ugyanúgy plasztikkártyával lehet majd belépni az állomások területére, mint Londonban. A magyar mobiltárca éles üzeme ennél előbb, már az év végén elindulhat.



konneKTor

blogavatar

A digitális technológiák és kütyük bonyolult világa, érthetően.

Hirdetés

hirdetés

Utoljára kommentelt

Feedek