Múlt héten végleg hivatalossá vált, hogy a Microsoft a jövőben nem kívánja többé használni a Nokia márkanevet a Lumia okostelefonoknál, azaz a finn cég felvásárlása gyakorlatilag az utolsó fázisba ért. Bár a márkanév azért nem tűnik el teljesen a süllyesztőben, azzal azt hiszem mindenki egyetért, hogy az egykori, ikonikus brand már sosem lesz olyan, mint volt. A régi szép idők emlékére összegyűjtöttünk tucatnyi Nokiát, melyek emlékét örökké a szívünkbe zártuk, vagy azért, mert nagyon jók voltak, vagy éppen ellenkezőleg, mert akkorát buktak.

Nokia Cityman: Az 1987-ben megjelent Cityman két dologról vált híressé. Egyrészt egyike volt az első kompakt mobiloknak, másrészt Mihail Gorbacsov, a Szovjetúnió akkori elnöke egy ilyen készüléket használt, amikor egy sajtótájékoztatóról Moszkvába telefonált.

Aki az elmúlt pár évet nem valamiféle technológiai karanténban töltötte, ahhoz valamilyen formában bizonyára eljutott már, hogy a mobiltelefóniában megérkeztünk a 4G-s korszakhoz. A tévé, az internet, a magazinok és az óriásplakátok ontják magukból a szupergyors (vagy hipergyors) mobilinternetről szóló reklámokat, különösen most, hogy mindegyik mobilszolgáltató alaposan odateszi magát ezen a téren. De miről is szól ez az egész valójában, miért jó a 4G az előfizetőknek, a szolgáltatóknak, a készülékgyártóknak, az államnak, tehát úgy általában véve mindenkinek? Ebben a posztban megannyi kínzó kérdésre megtalálhatod a választ.

Amikor nagyjából tíz évvel ezelőtt elindult a 3G (itthon ezt 2005-re lehet datálni), igazából senki nem tudta még, hogy mire is lesz jó az, hogy a telefonokon keresztül nem csak beszélgetni lehet majd, hanem adatot is küldeni/fogadni. Internetezésről akkor még szó sem volt, a mobilszolgáltatók helyette a videotelefonálási lehetőséggel kampányoltak. Aztán pár évvel később jöttek az okostelefonok, és jól felülírtak minden korábbi tervet, nem beszélve a számítógépekbe dugható apró, pendrive-szerű USB-s modemről, ami a vezetékessel összemérhető sebességű internetet csinált a notebookba, Wi-Fi nélkül.

Az előfizetőknek pedig egyre jobban megtetszett a kötetlen internetezgetés, jöttek az egyre jobb és fejlettebb okostelefonok, melyeken egyre több és jobb alkalmazás vált elérhetővé. Végül a mobilhálózatot használó okoskütyük egyszerűen túl sokan lettek (ráadásul a növekedési trend még távolról sem állt meg), vagyis elértük a 3G-s hálózatok határait, nagyjából úgy, ahogy egy napsütéses hosszú hétvégén az M7-es autópálya is erősen küzd a forgalom legyűrésével a Balaton irányába. A megoldás kézenfekvő: szélesebb autópályát kell építeni.

A megfelelő engedélyek és szerződések birtokában zonnali hatállyal, szombat éjjel bekapcsolja a Magyar Telekom azokat a 4G/LTE szolgáltatásra használható frekvenciablokkokat, melyek használati jogát a Nemzeti Hírközlési Hatóság 2014-es frekvenciapályázatán elnyerte. Ez azt eredményezi, hogy a magenta szolgáltató 4G-s hálózatáak sebessége a duplájára nő, az országos lefedettség pedig drámai mértékben bővül.

A mobilszlgáltatók által biztosított mobilnet- és hangszolgáltatás számos paramétere függ a rendelkezésre álló frekvenciakerettől, ha a szolgáltató több sávot vesz használatba, az mind a lefedettségre, mind a sávszélességre jelentős hatással bírhat. A Telekomnál pont ez fog történni szombaton nulla órától, amikor a jelenlegi 4G/LTE hálózaton 150 Mbps-re növeli a tásaság a maximális letöltési sávszélességet, illetve 450 új bázisállomás bekapcsolásával olyan helyekre - jellemzően vidéki kistelepülésekre - is elviszi a gyors internetet, ahol eddig semmilyen mobilnet-szolgáltatás nem volt elérhető.

^{A Telekom 4G-s lefedettsége holnaptól}

A bővítésnek köszönhetően a 4G-s hálózat jelenlegi 53 százalékos lakossági lefedettség azonnali hatállyal 73 százalékra nő, jövő év végére pedig még további, jelentős mértékben bővül az országos lefedettség. A Telekom ezzel a 4G-s hálózat sebességét tekintve behozza a Telenor Magyarországot, mely tavaly október óta biztosít 150 megabites mobilnetet, a lefedettséget tekintve pedig mindkét versenytársát megelőzi (a Vodafone-t abból a szempontból nem nehéz, hogy a piros szolgáltatónál egyáltalán nincs jelenleg 4G-szolgáltatás).

A gyorsabb internetszogláltatás igénybe vételéhez az ügyfeleknek semmit nem kell tenniük, ha rendelkeznek megfelelő 4G-s előfizetéssel és készülékkel, automatikusan a rendelkezésükre áll majd a gyorsabb hálózat. A Telekomnál jelenleg 250 ezer ügyfél veszi igénybe a szolgáltatást.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.

Dél-Korea legnagyobb multicégéről, a Samsungról viszonylag kevesen tudják, hogy az élelmiszeriparban kezdte a pályafutását és csak a 60-as években lépett be az elektronikai piacra. Azóta a cég több területen is elért a csúcsok csúcsára, és mindannyiszor tanúbízonyságát adja, hogy kész az újabb csúcsdöntésekre. Most például egy elképesztően gyors 5G-s teszthálózatot demózott terepen, vagyis nem egy földalatti bunkerben, laboratóriumi körülmények közt.

A Samsung saját hálózati elemeit használva a demó során másodpercenként 7,5 Gigabites letöltést értek le a mérnökök, ami nagyjából 940 megabájtnyi adatnak felel meg ugyanennyi idő alatt. Hogy kicsit kontextusba helyezzük ezt a számot, egy mai átlagos számítógép merevlemezének teljes tartalmát nagyjából nyolc perc alatt lehetne letölteni ezen a mobilneten, míg egy átlagos DVD öt úgy másodperc alatt lejönne.

A sebesség mozgás közben is szédítő marad: egy 100 km/h-val közlekedő gépkocsiban is 1,2 Gbps-ig, ami egyébként másodpercenként olyan 150 megabájtot jelent letöltési irányban. Bár mire ebből a technológiából a mobilszolgáltatók palettáján kereskedelmi termék lesz, addigra sok víz lefolyik a Dunán, illetve élesben valószínűleg szerényebbek lesznek a letöltési értékek, azért a Samsunghoz hasonló eszközgyártók tarsolyában is van még némi tartalék. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ugyanezen a 28 GHz-es 5G-s hálózaton tavaly májusban "mindössze" 1 Gbps volt a sebességrekord.

Arról egyelőre halvány sejtelmem sincs, mire lehet majd ezt az elképesztő sebességű mobilnetet használni, de valószínűleg ugyanezt írtam volna egy hasonló posztban öt évvel ezelőtt, amikor a mai 4G-s hálózatok által élesben produkált tempón hüledezett a szakma.

A Samsung amúgy nem csak a mobilnetes hálózatok terén ér el manapság sebességrekordokat, pár nappal ezelőtt a cég egy olyan, 60 GHz-es Wi-Fi hálózat fejlesztését jelentette be, ami másodpercenként 4,6 gigabites, vagyis 575 megabájtos letöltési tempót biztosít. A szuperwifi ráadásul már itt áll a küszöbön: a Samsung reményei szerint jövőre kereskedelmi forgalomba kerülhet a technológia.

Néha jól jön egy figyelő társ, aki a szükséges pillanatban finoman rádszól, hogy azt a fél csülköt már nem kéne megenni. Lehet, hogy abban a pillanatban húzod a szádat a figyelmeztetésre, de másnap, a mérlegre állva biztosan hálás leszel neki. Vagyis jelen esetben az okostelefonodnak.

Rengetegféle diéta és fogyókúra létezik, az én környezetemben a kalóriaszámolást követik a legtöbben. A hatásosságáról nem akarok tudományos értekezést nyitni, de az alapelv elég logikusnak tűnik: több energiát kell elégetni naponta, mint amennyit beviszel a szervezetbe, ezért a tested a tartalékból fedezi a szükségletet. Ha tartod magad ehhez a szabályhoz minden egyes nap, és nincs valamilyen különleges betegséged, akkor valóban működik.

Ehhez számolni kell a bevitt és elégetett kalóriákat, és szerencsére ehhez már egész jó eszközök állnak rendelkezésre manapság. Közel tíz éve, amikor először hallottam erről a módszerről, még Excelben vezettem az értékeket, és mindent nagyon gondosan meg kellett terveznem, amikor internetközelben voltam, vagy fejből kellett vágnom az adatokat. Ráadásul az interneten sem lehetett megtalálni mindennek a kalóriaértékét, például emlékszem, hogy a Túró Rudiét a gyártótól kérdeztem meg e-mailben.