hirdetés

Ello, szia, szevasz! - beléptünk az anti-Facebookra

A múlt héten indult a legújabb, nagy reményű közösségi oldal, az Ello, amit egyelőre csak kiválasztottak próbálgathatnak. Mint mi. Szereztünk egy meghívót, körülnéztünk, és most elmeséljük, milyen az az oldal, ami anti-Facebookként hirdeti magát.

Először is, szeretném leszögezni, hogy - egyelőre - nem kell nagyon irigyelned azokat, akik "bent vannak". Az Ellón ugyanis (most még) nem történik gyakorlatilag semmi, legalábbis a hazai berkekben, leszámítva, hogy az alapítók, a barátaik és az ő barátaik remekül szórakoznak. Valószínűleg ugyanazokat a tartalmakat posztolják az Ellora, amit a Facebookra is, csak itt biztosak lehetnek abban, hogy a közösségi oldal nem használja fel kereskedelmi célokra az adataikat és a megadott információkat. (Ugyanis ez az Ello lényege és fő célja: egy olyan közösségi oldalt működtetni, amely nem tekint áruként a felhasználóira, és minden szinten mentes a hirdetésektől.)

Itthon máris sokaknak a nemrég időkapszulák általi halálra ítélt iWiW, pontosabban annak korai fázisa (WiW) jut eszébe az Ellóról, a párhuzam pedig több szempontból is jogos. Egyrészt, a tagok hívhatják meg ismerőseiket a rendszerbe, és a meghívónak komoly értéke van, mert egy felhasználó öt meghívót kap. Lehet ugyan meghívót igényelni az Ello főoldalán is, de óránként több ezer kérelem érkezik be, ezért ez egyáltalán nem garancia a belépésre úgy pár héten belül. Ismerőstől pedig azonnal megérkezik a meghívó.



A nap, amikor a tévéből mobilnet lett

Új frekvenciákat kapcsol be a digitális gazdaság vérkeringésébe a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - jelentsen bármit is a hírközlési hatóság ma kiadott sajtóközleményének első mondata, az biztos, hogy mától már semmi sem lesz a régi, legalábbis ami a szakadozó, lassú, Mátra alján, falu szélén többnyire elérhetetlen mobilnetet illeti. Persze a digitális gazdaság vérkeringése azért nem egyik napról a másikra fog felgyorsulni, de most már legalább megvan hozzá a gyógyszer: új frekvenciákhoz jutottak a mobilszolgáltatók.

A hatóság ma eredményt hirdetett azon a frekvenciapályázaton, melyet azért indított még májusban, hogy a cégek nagyobb lefedettségű, gyorsabb hálózatokat tudjanak építeni a jövőben, mivel az eddig használt frekvenciák nem tették lehetővé a további bővítést, ami különösen a 4G/LTE hálózatok képességeit szorította fájó korlátok közé. A pályázaton négy cég indult el, mind a négy nyert, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy mostantól mindenki egyenlő feltételekkel játszik a piacon. A Vodafone, a Telekom, a Telenor és a DIGI (ők az új srác) az eredetileg várthoz képest harmadával többet, összesen 133 milliárd forintot fizettek az új frekikért.



Itt az útlevél alakú okostelefon

A kanadai illetőségű BlackBerryt láthatóan nem különösebben hozzák zavarba az okostelefon-piac trendjei, a cég ma egy olyan készüléket mutatott be, amihez hasonlót eddig nem látott a világ: A BlackBerry Passport egy nagy, négyszögletes kijelzővel, és billentyűzettel ellátott üzleti telefon, ami egyébként milliméterre pont akkora, mint egy útlevél (erről is kapta a nevét).

A BlackBerry ettől a készüléktől várja most a szerencséje megfordulását, hiába találta ki ugyanis a cég évekkel ezelőtt a mobilos e-mailt, mára a versenytársak az olykor ténylegesen hasznos, máskor inkább kirakat-újdonságoknak köszönhetően legyűrték a kanadai nagyvadat.

A Passport ezért már nem is próbál versenyezni az iPhone-okkal vagy a népszerű androidos modellekkel, helyette azokat próbálja megszólítani, akiknek mozgás közben is mindenük a munka, és fontos nekik például, hogy egy Word vagy Excel dokumentumban elfér a kijelzőre 60 karakter, vagy három grafikon. Márpedig az óriási, 4,5 hüvelykes képátlójú kijelzőn van bőven hely, akárhogy tartja az ember a készüléket, hiszen a manapság divatos 16:9-es képaránnyal szemben ezt a telefont négyzetes, vagyis 1:1-es arányú LCD-vel látták el.

A telefon nyomógombos billentyűzete is igazi kuriózum, és nem csak azért, mert ma már csak elvétve találni olyan okostelefont, amire gombokat raktak. A billentyűzet ugyanis érintésre is reagál, pont úgy, mint a felette lévő érintőkijelző, ez pedig többek közt segít a prediktív szövegbevitelt, a szövegkijelölést, de akár görgetősávként is használható a gombsor.

A BlackBerry Passportra új szoftver is került, a BlackBerry 10 operációs rendszer legfrissebb kiadásával az androidos alkalmazások nagy részét gond nélkül lehet futtatni. Egy másik újdonságnak, a Blendnek köszönhetően egy PC-vel összekötve minden, a telefonon hozzáférhető kommunikációs funkció (leszámítva a hanghívást) elérhető a számítógépen keresztül is.

Az okostelefon-gyártó új modellje mától kapható Kanadában, Európában valószínűleg az ősz során kerülhet majd a boltokba. A készülék szolgáltatófüggetlenül 600 dollárba kerül majd.



Mondd: jelszó, és lépj be!

Manapság a csapból is az folyik, hogy nagyon vigyázni kell mindenféle (digitális) identitásunkra, mert a hackerek, a XXI. század bűnözői minden sarkon lesben állnak. És ez nem néhány elborult amerikai játékfilm keltette paranoia, hanem olyan valós veszély, amire rendszerint addig legyint az ember, míg be nem csap a mennykő: Például a telefonján tárolt huncut képeit egyszer csak nem látja viszont az interneten.

A szakemberek évek óta szajkózzák, hogy mindenféle internetes hozzáférésünknek, illetve úgy általában minden, az internetre csatlakozó kütyüinknek válasszunk erős jelszót, és ugyanez igaz arra is, ha valahol szóban kell azonosítania magát valakinek (például ha felhív egy bankot, vagy bármilyen szolgáltatót telefonon).

Szerencsére ma már nem feltétlenül kell mindenféle bonyolult PIN-eket és hosszú jelszavakat megjegyeznie az embernek, ha mondjuk egy telefonos appba (például internetbank-alkalmazás) be akar lépni, hiszen van már sokkal fejlettebb módja az azonosításnak, ami mindig velünk van és amit minden telefon el tud végezni (vagy legalábbis közre tud játszani benne): ez a beszédfelismerés.



Minden, amit tudni akartál a 7-es buszról

A gyakorlott fővárosi tömegközlekedőket nem nagyon lehet zavarba hozni holmi menetrenddel kapcsolatos keresztkérdésekkel, hiszen álmukból felkeltve is kívülről fújják, mikor indul a következő 85-ös troli, vagy éppen a 3-as villamos. A kevésbé gyakorlottak ma már szerencsére számos remek menetrend-alkalmazást tölthetnek le az okostelefonjukra, amit ha használnak is, olyan nagyon kellemetlen meglepetés már nem érheti őket.

De mint az közismert, a menetrend a legjobb esetben is csak tájékoztató jellegű, még szerencse, hogy múlt hét vége óta itt a BKK Futár app, amivel az egész budapesti tömegközlekedés hirtelen egy nagy nyitott könyvvé, vagyis inkább térképpé változik. Mégpedig azért, mert az alkalmazás össze tudja kapcsolni az okostelefont a BKK milliárdokért fejlesztett valós járatkövető rendszerével, amit történetesen éppen Futárnak hívnak.

Ez magyarul annyit tesz, hogy az alkalmazás segítségével az összes, vagyis majdnem az összes BKK-járat éppen aktuális helyzetét meg lehet jeleníteni egy Budapest-térképen. Persze nem egyszerre, mert az a BKK diszpécsereit leszámítva kevesek számára lenne értelmezhető és hasznos információ. A BKK Futár inkább arra utazik, hogy egy kválasztott vonallal (mint pár évvel ezelőtt megtudtam, ezt szakszóval viszonylatnak nevezik, talán nem véletlenül) kapcsolatban tájékoztassa az utasokat arról, ami feltehetően a leginkább érdekli őket. Nevezetesen, hogy hol a francban késik már megint az a rohadt busz!, mikor érkezik be a következő járat (vagyis szakszóval menet) a megállóba.



Hülyére keresi magát az első magyar iPhone 6-vásárló

Ma több nyugat-európai országban is elkezdték árulni az Apple vadonatúj csúcstelefonjait, az iPhone 6-ot és az iPhone 6 Plust, melyekért az eddigi évek gyakorlata alapján csak a legkitartóbbak juthatnak hozzá a nyitónapon. Vannak, akik több mint egy hetet táboroznak egy bolt előtt, hogy ott legyenek az első vásárlók közt, persze nem csak helyiek, hanem mindenféle náció tagjai, szóval az egész sorban állósdi (ülősdi, fekvősdi) a végén egy jó kis össznépi piknikként áll össze. Ahol természetesen a magyaroknak is helyük van, méghozzá nem is akármilyen.

A híres londoni bevásárlóutca, a Regent Street Apple Store-ja előtt 11 napot töltött el egy sátorban a barátnőjével Wiettchein Zoltán, aki ma a nyitáskor amellett, hogy egy új iPhone 6 tulajdonosa lett, gyümölcsöző üzletté virágoztatta fel a várakozást - leplezi le a Pocket-lint. Pedig saját bevallása szerint nincs nagy gyakorlata a dologban, életében nem állt még sorban semmilyen Apple-termékért, bár annyi helyzeti előnye mondjuk mindenképpen van, hogy londoni magyarként bizonyára már hozzászokott a fegyelmezett sorokhoz.

Zoli - aki egyébként fitnesszedzőként dolgozik - tehát jó érzékkel látta meg az üzletet a Regent Street-i piknikben, az egyes sorszámot ugyanis 1500 angol fontért (vagyis majdnem 600 ezer forintért) és egy iPadért cserébe eladta valakinek, akinek tényleg minden pénzt megért az új iPhone, illetve annak a biztos tudata, hogy azt még a nyitónapon bezsebelheti.

Saját iPhone 6-ját barátnőjének, Flórának köszönheti, aki biztos ami biztos alapon a kettes számot kapta a sorban. Vagyis a pár másfél hét táborozás után uszkve 880 angol fonttal, egy iPhone 6 Plus-szal és egy iPaddel távozott London egyik legdrágább üzletéből. Büszkék vagyunk rájuk!



Mai tévéműsor: YouTube

Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy egy internetes videomegosztó-szolgáltatás egyszer a tévéműsorokhoz mérhető nézettséget fog elérni a tévékészülékek egy részén? Pedig most úgy tűnik, pont ez a helyzet, mióta a YouTube ráköltözött a UPC beltéri egységeire, az előfizetők teljesen rákattantak. Egyesek szerint ennek az az egyenes következménye, hogy idővel senki nem néz majd hagyományos módon tévét, a tévéújságok hasábjai pedig hirtelen roppant egysíkúvá válnak majd.

Ha ez az idő még nem is jött el, az biztos, hogy a YouTube utat tört magának a tévékre, és ahol a nézők használhatják, ott szeretik is használni. A UPC kábeltévés előfizetői közül például 75 ezren használják rendszeresen azt az alkalmazást, amit a televíziós beltéri egységen keresztül érhetnek el május vége óta, a TV Apps platform részeként. Ráadásul nem ám csak egy Gangnam Style-nyi időt töltenek el a nézők a YouTube előtt, hanem annál sokkal többet: naponta átlagosan akár 45 percet!

Mindezt alighanem az magyarázza, hogy a tévé bizonyos szempontból még mindig sokkal alkalmasabb a hosszabb időtartamú videofogyasztásra, mint mondjuk egy okostelefon, ami rendelkezik a mobilitás összes előnyével és hátrányával. A UPC TV Apps YouTube-alkalmazása ráadásul barátja az okostelefonoknak, tableteknek és PC-knek, hiszen az eszközök összepárosítása után a hordozható kütyün nézett videót egy mozdulattal át lehet küldeni a tévé képernyőjére.

Vagyis kijelenthető, hogy hosszú távon ez (vagy valami ehhez hasonló, eszközöktől független videózásé) a jövő, de azért még a hagyományos tévéműsorok is húzzák majd egy darabig, de addig biztosan, míg a Barátok közt, vagy az esti híradó élőben nem lesz látható a YouTube-on.



Az évtized végére minden tévé az interneten lóg majd

A különféle okoskütyük közös kapcsolódási pontja - legyen szó okostelefonról, okostévéről vagy akár okosóráról -, hogy a működésükhöz többnyire valamilyen internetkapcsolatra van szükség. Internet nélkül a legokosabb okoseszköz is olyan, mint a Forma 1-es autó üzemanyag nélkül: vannak a kormányon szép színes gombok, amiket lehet nyomogatni, de abból biztosan nem lesz előzés a variante della roggia-ban.

Éppen ezért érdemes egy okostévét, vagy a hozzá csatlakoztatott kütyüt is internetre kötni, és egyre többen meg is teszik ezt a legfrissebb felmérések és előrejelzések szerint. Egy friss, 51 országot lefedő kutatás például azt prognosztizálja, hogy 2020-ra egymilliárd tévé csatlakozik majd közvetlenül vagy közvetetten az internetre, vagyis ennyi tévén jelenhet meg valamilyen internetes tartalom.

Az őrült fejlődés ütemét jól jelzi, hogy 2010-ben még csupán százmillió ilyen készülékről beszélhettünk (azért ez sem elhanyagolható mennyiség), idén év végén pedig már közelítjük a 350 milliót. Az egymilliárdos határ elérését java részben Kínának köszönhetjük majd, na meg persze annak, hogy manapság már tényleg minden, az otthoni szórakoztatóelektronikai rendszerbe kötött eszköz csatlakozik az internetre.

De mi keresnivalója van a tévének az interneten? Magától értetődik, hogy a nagy kijelzőn jobban mutatnak az internetes videók, a YouTube százhúsz centis képátlónál, nagy felbontásban alkalmas arra, hogy az egész család vagy baráti társaság élvezze. A vállalkozó kedvűek akár internetböngészőt is használhatnak a tévén, elérhetik rajta keresztül a Facebookot, vagy éppen Skype-olhatnak vele, ha éppen úgy tartja kedvük, és a tévékészülék, vagy a hozzá csatlakoztatott eszköz erre alkalmas. És persze ha az egész mögött ott az internet.



Jegyeket, bérleteket, okostelefonokat!

Az itthon még éppen csak bimbózó érintés nélküli fizetési formáké a jövő, ez most már biztos, miután az Apple is bejelentette nemrég saját, mobilos fizetési megoldását, az Apple Pay-t. Az okostelefonok és a bankkártyák (illetve egyéb érintés nélküli kártyák) házasítására itthon is léteznek törekvések, a MobilTárca Szövetségen keresztül, mely éppen a nyáron zárta le egy évig tartó nyilvános tesztjét. Londonban is lezárult egy hasonló méretű, kizárólag a helyi tömegközlekedésre fókuszáló teszt a nyáron, mától pedig indul az éles üzem a Transport for London (nagyjából a helyi BKK) teljes hálózatán.

A világ egyik legnagyobb metróhálózatába kemény munka lehetett integrálni az érintés nélküli fizetési rendszert, bár azért nem volt minden előzmény nélküli a projekt. Aki már járt a brit fővárosban, és használta is a tömegközlekedést, minden bizonnyal tisztában van a helyi sajátosságokkal (azon kívül, hogy az utazás magyar viszonyokhoz képest meglehetősen drága), illetve találkozott már az Oysterrel, a kis plasztikkártyával, amit a beléptetőkapukon be- és kilépve kell lehúzni. Ezt a plasztikot válthatják ki mától az érintés nélküli bankkártyák (PayPass, PayWave), illetve azok az okostelefonok, melyekbe ilyen kártyát raktak virtuálisan.

A szolgáltatás ára az érintés nélküli bankkártyákkal és az okostelefonokat használva pont ugyanannyi, mint az Oyster esetében, és hasonlóan működik az elszámolás is, vagyis van napi maximális limit, viszont a bankkártyáról csak egyszer, a nap végén vonja le a bank az utazási költségeket. Bérletes rendszerben az érintés nélküli fizetés értelemszerűen nem működik.

Nagy-Britanniában az EE nevű mobilszolgáltató ügyfelei használhatják a virtuális, értinés nélküli bankkártyával ellátott okostelefonjaikat a londoni tömegközlekedésben, jó tudni viszont, hogy az érintés nélküli fizetési rendszer nem országfüggő, vagyis elvileg a leendő magyar mobiltárcás ügyfelek is fogják majd tudni használni a készüléküket a TfL termináloknál.

Budapesten egyelőre még csak tervezési fázisban van az elektronikus beléptetés a BKK metróhálózatában, az eddig ismert tervek szerint valamikor 2015-től ugyanúgy plasztikkártyával lehet majd belépni az állomások területére, mint Londonban. A magyar mobiltárca éles üzeme ennél előbb, már az év végén elindulhat.



Öt okos funkció, nem csak okostévéken

Okostelefon, okosóra, okos kávéfőző, -porszívó, -tévé - az elektronikai gyártók manapság előszeretettel puffogtatják a sok okosságot, pedig a temérdek, varázslatosnak tűnő díszítőelem mellett évek óta vannak olyan hasznos (okos?) funkciói az általunk vásárolt tévéknek, melyek létezéséről lehet, hogy nem is tudtunk. Íme közülök öt, avagy best of butatévé.

Médialejátszó. A médialejátszó manapság még a legalapabbnak tekinthető, belépő szintő lapostévéken is ott van, vagy amin nincs ott, az már szinte nem is tévé, hanem inkább monitor.

Erre jó: Képeket, zenéket, jobb esetben videókat lehet vele a tévén megjeleníteni, lejátszani.

Ez kell hozzá: USB-n csatlakoztatott háttértár (pendrive, esetlgeg merevlemez), a fejlettebb modellek hálózatos lejátszást is támogatnak.

Fényérzékelő. Nem annyira alap még ma sem, de ez is jóval megelőzi az okostévék korszakát. A külső fényviszonyokat feltérképező tévéknek igazán az LCD-k megjelenése adott értelmet, mivel ezeknél a modelleknél a kép fényereje széles skálán és gyorsan változtatható.

Erre jó: Ha valaki nem csak este ül le a tévé elé, akkor mindig a napszaknak megfelelő képet ad a készülék. A funkció a szem mellett kíméli a pénztárcát is, hiszen az alacsonyabb fényerejű tévé kevesebb áramot fogyaszt.

Ez kell hozzá: fény vagy sötétség.

Digitális tuner. Mióta csak kapni lehet őket, a lapostévéket szinte kivétel nélkül ellátják az analóg mellett digitális tunerrel, ráadásul némelyik még műholdas adás vételére is képes önállóan, beltéri egység nélkül. Sőt, ma már egyes monitorokba is raknak ilyent a gyártók, ezzel nem kis identitászavart okozva szegény kijelzőnek.

Erre jó: A digitális tunerrel sokkal gyorsabban megtalálhatók és átrendezhetők a csatornák, mint az analóggal, plusz egy csomó olyan információt képes fogni, amit az analóg adással képtelenség lenne, ilyen például az elektronikus programkalauz. Meg persze jobb minőségű adást is lehet velük fogni, mint az analóg tunerrel.

Ez kell hozzá: Antenna, kábel, meg valamilyen, ezeken érkező digitális jel.

Egy távirányítós vezérlés. Na ez már kicsit bonyolultabb móka, de mégis talán az egyik legokosabb butafunkció. Ha egyszerre két-három eszköz is tanyázik a tévéállványon, az azt jelenti, hogy legalább ugyanennyi távirányítóval kell zsonglőrködni ahhoz, hogy működésre bírjuk őket. Tévedés! A HDMI-összeköttetésnek hála ugyanis kis túlzással az egész szórakoztatóelektronikai rendszer üzemeltethető egyetlen távvezérlővel, és nem csak okostévéken!

Erre jó: Képzeld el, hogy bekapcsolod a Blu-ray lejátszódat, ami automatikusan bekapcsolja a tévédet és az erősítődet, és mindkét eszköz egyből a megfelelő bemenetre vált. Vagy ha kikapcsolod a tévét, akkor minden csatlakoztatott eszköz automatikusan kikapcsol. Plusz a tévé távirányítójával tudod vezérelni a lejátszást, meg hangerőt. Jól hangzik, igaz?

Ez kell hozzá: HDMI-kábellel csatlakoztatott eszközök, melyek megfelelnek a HDMI-CEC szabványnak. A rendszernek mindegyik gyártó más márkanevet adott, hogy jól megkavarjanak vele mindenkit, de ez ne zavarjon össze, a funkciót keresd a tévéd menüjében, és ha még nincs bekapcsolva, próbáld ki.

Hangerőkiegyenlítés. Neked is eleged van az üvöltő reklámokból? Pedig nem is üvöltenek, mivel a tévécsatornákat ezért jól megbüntetnék. Mégis hangosabbnak tűnnek, mivel más a dinamikájuk, mint a film, vagy a sorozat hangjának, amit mindenki legnagyobb örömére megszakítanak a reklámblokkok. Ez ellen orvosság a hangerőkiegynelítés, vagy a dinamika normalizáló.

Erre jó: A PAMPERS MINDIG SZÁRAZON TARTJA A BABAPOPSIT!!! Helyett: A pampers mindig szárazon tartja a babapopsit.

Ez kell hozzá: Reklám.



A divat és a technológia szörnyszülöttjei: a szelfikalap

Egyre nyilvánvalóbb a számomra, hogy a technológia mind több területre tör magának utat, ami olykor módfelett ijesztő termékekben ölt testet. Mert mégis mit kaphatnál, ha egy tabletet és egy sombrerót keresztezel? Hát persze, hogy szelfikalapot!

Gondolom most azt hiszed, ez valami vicc, pedig halálosan komoly: Az egyik menő brit divattervező, Christian Cowan-Sanluis a londoni divathét alkalmával bemutatta a szelfikalapot, ami tulajdonképpen nem más, mint egy csillámló, rózsaszín sombrero, és ha ez nem lenne elég, van egy beépített tablet-tokja is, amiben egy Acer márkájú tablet lapul. Ez egyébként most teljesen mellékes részlet, mint ahogy az is, hogy készült hozzá (mármint a tablethez) egy kiegészítő tok is, mint minden normális divatholmihoz.

Hanem viszont, a sombrero forma természetesen praktikus célt is szolgál, ezzel ugyanis körbe lehet forgatni a tabletet a fejen, ami óriási segítség a szelfizéshez optimális megvilágítás és háttér megtalálásához - legalábbis ezt írja egyébként véresen komolyan az Acer PR-gépezete.

Persze ahogy az a divatszakmában lenni szokott, az igazán menő holmikhoz csak a beavatottak juthatnak hozzá, úgyhogy ha te is Lady GaGa nyomdokaiba kívánsz lépni, akkor jobb lesz, ha már most előjegyzel magadnak egyet Cowan-Sanluis szelfikalapjából. További fotók lentebb.



Menetrend helyett kapd elő a Futárt!

A BKK-nál aztán nem telt esemény nélkül a szeptember eleje, alig pár nappal a hányattatott sorsú bringakölcsönző szolgáltatás, a BuBi elindulása után megérkezett a Futár, a budapesti tömegközlekedés nevű össznépi sportot űzők új játékszere. A rendszernek egyébként semmi köze a futárszolgáltatásokhoz (a név a Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer szavak frappáns rövidítése), de annyi mindenesetre biztos, hogy a futásnak, illetve a gyors helyzetfelismerésnek eztán is lesz helye ebben az összetett sportágban.


Hová-hová, kishajó?

A Futár tulajdonképpen egy olyan, számítógépen és okostelefonokon is elérhető Budapest-térkép, mely nem elég, hogy a járatok útvonalát közli, és képes nekünk ez alapján tervezni is, csak éppen azt kell megadni, hogy melyik legyen az A-pont és melyik a B. Ezt ugyanis eddig minden magára valamit is adó elektronikus menetrend álmából felkeltve tudja, illetve a Google térképszolgáltatása is réges-rég tervez tömegközlekedéssel.

Csakhogy van valami, amit egyedül a BBK tud biztosan (kis túlzással), a többiek nem: hogy hol van a hetes busz, meg a nyolcvanötös troli ebben a pillanatban. A Futár legnagyobb dobása pont az, hogy a járműveken található nyomkövetők helyzetét képes megjeleníteni a térképen, majdnem valós időben. A BKK szerint a buszok, trolik és villamosok (sőt, a hajók is, a metrók viszont nem) félpercenként küldik el a központnak, hogy merre járnak, ami mondjuk pont elég ahhoz, hogy az ember éppen lekéssen egy járatot, de ha a menetrend borul, legalább látjuk, hol torlódott fel egymás után három körúti villamos.

A Futár a számítógép böngészőjén keresztül a futar.bkk.hu weboldalon érhető el, de hamarosan lesz külön okostelefonos alkalmazás is erre a célra. És akkor semmi sem menti meg a BKK-t attól, hogy kipróbáljuk élesben is!



Hello World!

Aki kimarad, az lemarad, ez az információs társadalom már csak ilyen kegyetlen, zord világ, olyan, ahol már szinte mindenen és mindenkin a kütyük uralkodnak, és egyesek szerint csak egy hajszál választ el minket attól, hogy a Mátrixban vagy éppen a Terminátorban látott gépek a valóságban is megelevenedjenek és a Nagykörúton randalírozzanak.

Na ennyire azért nem vészes a helyzet, a gépek megszelidíthetők, és több százmillióan élnek a Földön, akik bizonyítják: meg is szerethetők. Többségük ráadásul rendkívül hasznos mindennapi társ tud lenni, persze ritkán önmagukban, sokkal inkább ügyes kis szoftverekkel, vagy a manapság oly divatos idegen szóval élve applikációkkal felvértezve. És persze közben hihetetlen gyorsasággal, láthatatlan hálózatokon beszélgetnek egymással olyan nyelven, amit ember meg nem ért.

Pedig végül mégiscsak egy nyelvet beszélünk, ennek a blognak a célja pedig éppen az, hogy minél többen megértsék ezt a nyelvet.

Indul a konneKTor, tartsatok velünk, jó lesz!



konneKTor

blogavatar

A digitális technológiák és kütyük bonyolult világa, érthetően.

Hirdetés

hirdetés

Utoljára kommentelt

Feedek