hirdetés

Tényleg ÜberJó és CsodaKocsi a közösségi személyszállítás?

Múlt hétvégén bárki ingyen utazhatott Budapesten az Uber közösségi személyszállítási rendszerében, 3000 forint értékig. Ez annyira kiverte a biztosítékot a fővárosi taxisoknál, hogy csütörtök estére tüntetést szerveztek az akció ellen. De tényleg van okuk tartani tőle? És ettől a versenytől vajon számottevően jobb lesz az utazni vágyóknak?

Nos, amennyi most látszik, az alapján nem valószínű, hogy nagyon felforgatná a jelenlegi helyzetet az új fuvarozási szolgáltatások megjelenése. De ki tudja, mit hoz a jövő, és pláne mit hoznak az új szabályozások.

Kezdjük azzal, mi is ez a közösségi személyszállítás! Azt jelenti, hogy magánemberek szabadidejükben sofőrködnek, és a saját autójukban fuvaroznak olyan embereket, akik a városon belül A pontból B pontba akarnak eljutni. A keresletet és a kínálatot pedig egy mobilos alkalmazás köti össze, mint például az amerikai központtal működő Uber vagy a Hamburgból elindult WunderCar.

Alapesetben viszonylag könnyen utazhatsz vele, letöltöd az az okostelefonodra az appot, regisztrálsz, és már rendelheted is a fuvart. Jó esetben az app azt jelzi vissza, hogy felvették a rendelésed, és mutatja a térképen, ahogy közeledik feléd a sofőr. Ha odaért, beülsz, és már mehettek is, a vezetőt GPS-en irányítja az alkalmazás az általad megadott címre. Érkezéskor PayPal-on keresztül tudsz fizetni, a sofőr pedig az ő díját heti vagy havi elszámolásban kapja meg. Az Ubernél fix tarifa van, a WunderCarnál borravalót lehet adni. De ingyen ebéd itt sincs, aki nem ad borravalót, annak nincs következő fuvar sem. Az autós teljesítményét ezután értékelheted is az alkalmazásban - ugyanúgy, ahogy ő is pontozhat téged az alapján, te hogyan viselkedtél utasként.

Ez így elsőre elég jól hangzik, de hozzá kell tenni, hogy ez sokszor csak papíron működik így. Ott kezdődik a dolog, hogy egyelőre elég kevés autó van. Még jóval kevesebb sofőr csatlakozott a közösségi személyszállítási rendszerekhez itthon, mint ahányan szeretnék igénybe venni a szolgáltatást. Épp ezért saját tapasztalatról nem is tudok beszámolni, mert csak odáig jutottam el néhányszor, hogy megpróbáljak fuvart rendelni, majd némi várakozás, toporgás és újra próbálkozás után csalódottan inkább taxi után néztem.

Pár ismerősöm azonban kitartóbb volt, az ő tapasztalataik pedig teljesen vegyesek. Van olyan haverom, aki elég sokat utazik a nagyvilágban, és nagyon megszerette a számos nagyvárosban már jól működő rendszereket, és alig várta, hogy itthon is elinduljon a szolgáltatás. És van olyan ismerősöm, akire a rosszul működő GPS miatt két sarokkal odébb várt az autó, és csak telefonos segítséggel lelték meg egymást. Egy harmadik barátomnak pedig azért nem vált be az Uber, mert nem tudtak számlát adni. Ugyanis ez a fajta fuvarozás nem legális itthon, legalábbis egyelőre.

A kezdeti gyermekbetegségek mellett azért megvannak a maga előnyei is a közösségi fuvarozásnak. A legnagyobb pozitívum természetesen az ár: ilyen szolgáltatással körülbelül feleannyiért utazhatsz, mint taxival. A másik hasznos dolog az értékelési rendszer. A rossz felhasználókat egy idő után kizárják, legyen szó akár autósról, akár utasról. (Természetesen tudom, hogy a taxisokat is ellenőrzik időről időre, ráadásul múlt szeptember óta a korábbinál is szigorúbb szabályozásoknak kell megfelelniük. Ennek ellenére - saját tapasztalatok és baráti körben hallottak alapján - még mindig nem sikerült teljesen kiszűrni a hiénákat, illetve az őrült módjára vezetőket sem.) Az autósok pedig viszonylag egyszerűen tehetnek szert némi plusz jövedelemre, hiszen bárki csatlakozhat, aki elmúlt 21 éves, és van jogosítványa meg egy jó állapotú, rendesen biztosított autója. A végén pedig arról se feledkezzünk el, hogy ez egy új szolgáltatás, amit sokan "menőnek" találnak. Van az a réteg, akinek ez is komoly vonzerő.

Ráadásul pont a napokban röppent fel az a hír, hogy már készül a törvényrendelet a hazai közösségi személyszállítás szabályozására. Amíg nem tudni, pontosan mi lesz ebben, nehéz megsaccolni, mit hoz a jövő, mennyire lehet sikeres ilyesmi itthon.

Az biztos, hogy a taxisok világszerte tartanak tőle, komoly tiltakozásokat szerveznek. Akad olyan hely, ahol sikerrel is jártak, például Brüsszelben és Frankfurtban betiltották az ilyen rendszerek működését. Részemről kíváncsian várom, nálunk mi lesz.



Ez kell a 4G-hez, ha dominós vagy

A 4G/LTE ma már nem afféle úri huncutság, mint pár évvel ezelőtt, ez többek között onnan is látszik, hogy a Magyar Telekom március közepétől már nem csak az előfizetéses díjcsomagokkal rendelkezőknek teszi elérhetővé az új generációs hálózatot, hanem a feltöltőkártyásoknak, azaz a dominósoknak is. De a 4G így sem jár automatikusan a feltöltős ügyfeleknek, a lent felsoroltak mindegyike szükséges hozzá.

A 4G-s hálózathoz először is szükség lesz egy 4G-képes készülékre. Jellemzően ezek mind okostelefonok, vagyis nem éppen a legolcsóbb modellek. Régebbi, vagy ha úgy tetszik butatelefonnal legjobb esetben is 3G-s kapcsolat érhető el, de akinek ilyen mobilja van, az amúgy is elsősorban beszélgetésekhez használja a készüléket, itt pedig nem sok előnye van a 4G-nek. Legalábbis egyelőre.

Szintén előfeltétel a 4G-kompatibilis SIM, ami első olvasatra bár semleges komponensnek tűnhet, mégis szorosan összefonódik a hálózattal. Mivel a régi dominós SIM-eket nem készítették fel az új hálózattal való együttműküdésre, ezért ha 4G-zni akarsz és dominós vagy, muszáj új kártyát kérned (amit ingyen a rendelkezésedre biztosít a Telekom akár személyesen, akár a webshopon keresztül rendelve). Fontos, hogy a SIM-csere nem jár díjcsomagváltással, szóval minden korábbi tarifa és percdíj marad a régi, az új kártyádon is.

Végül pedig olyan helyen kell tartózkodnod, ahol van 4G-s hálózat, de mivel egyre nehezebb lesz olyan helyet találni, ahol nincs, ez a későbbiekben aligha fog problémát okozni.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.



Nézhetsz, mint a moziban - bárhol, bármikor

A múlt héten azt jártuk körbe, hogy mit adnak nekünk az online zeneszolgáltatók. Most pedig a mozizáson és tévézésen a sor, ugyanis itt is lehetőségek egész tárháza áll az okostelefon- és tablettulajdonosok rendelkezésére. Nézheted az adást és a filmeket a tévé mellett mobilon, tableten, laptopon és asztali számítógépen, válogathatsz tévécsatornák és videotárak kínálatából, mindezekért fizethetsz a tévé- vagy a mobilszolgáltatódnál és az alkalmazásboltodban is. Illetve akad egy-két olyan szolgáltatás is, amiért még fizetned sem kell.

Kezdetnek például ingyen letöltheted a mobilodra a MinDig TV alkalmazását, amivel egyes tévéműsorok adását és egyes videókat ingyen nézhetsz meg. (A teljes csomagért azonban itt is fizetni kell.)

Ha úgy döntesz, a mobilszolgáltatódra bízod magad, mindhárom cégnél előtted áll a lehetőség. A Vodafone a múlt héten indította el "videótárát" Vodafone Red Mozi néven, a Telenornál és a Telekomnál pedig már egy ideje elérhető a MyTV és a TV GO, amelyekben a filmek és sorozatok mellett tévécsatornák műsorait is nézheted. Ezeket jellemzően pár ezer forintos havidíjért érheted el, amit a mobilszámláddal együtt kell fizetned. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ezeket a tartalmak interneten keresztül érkeznek a telefonodra, vagyis ha ehhez a mobilnetedet használod, akkor nem árt növelni az adatkeretet, mert egy-egy videó erősen megdobja a forgalmat.



Ezekkel a díjcsomagoknál szabad a Skype

A mobilszolgáltatók körében a Skype, a Viber, valamint a hasonló alkalmazások népszerűségi indexe soha nem verdeste az egeket, nem véletlenül. A chat először az SMS-re kínált ingyenes alternatívát, de mintha ez nem lett volna elég, a chatprogramokkal a gyors mobilhálózatoknak köszönhetően idővel már telefonálni is lehetett. Miközben az említett mobilhálózatot kiépítő szolgáltatónál azt nézhették, hogy a hanghívásokból származó bevételek hónapról-hónapra csökkennek.

A cégek ezért évekig igyekeztek gátat szabni az internetalapú hanghívás, vagy más néven a VoIP-szolgáltatásoknak. A zéró toleranciából totális (szinte) toleranciára válthat áprilistól a Vodafone, ám nem kizárólag a vörös szolgáltatónak vannak olyan díjcsomagjai, melyekkel szabad a Skype-olás.

A Magyar Telekom például a Next M és XL tarifáknál, illetve Net & Roll család összes tagjánál, továbbá a Domino Web és Napinet 1 GB feltöltőkártyás csomagoknál engedélyezi az internetes hanghívást, míg a Telenornál XL-kategóriás előfizetésnél (pl. All-in XL) jár csak a VoIP.

Látható az is, hogy a feltöltőkártyás ügyfelek továbbra sem Skype-olhatnak kedvükre, függetlenül attól, hogy melyik szolgáltatónál vannak - ennek alighanem az az oka, hogy egy ilyen ügyfél eleve jóval kisebb fix bevételt jelent a mobilcégnek, ezért minél kevésbé éri meg "elengedni a kezét". 

A feltöltőkártyásoknak tehát marad a Wi-Fi hotspot-vadászat, ha Skype-on, vagy Viberen keresztül akarják felhívni ismerőseiket, szakértők szerint azonban nem kérdés, hogy a VoIP idővel teljesen korlátlanná válik majd a szolgáltatótól és előfizetés típusától függetlenül.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.



Pilótáknak készül az első luxus-okosóra

A nagy okosóra-örület kapcsán továbbra is az egyik legnagyobb talány, hogy a menő okostelefonokat és tableteket készítő kütyügyártók el tudják-e venni csuklón hordható eszközök műfaját az óraipar nagyjaitól, különösképpen a luxus óramárkáktól. Árban már biztos, presztízsben és tudásban azonban még van hová fejlődnie az Apple-nek, vagy a Samsungnak, netán az LG-nek.

Itt van mindjárt szór szerint ékes példaként a svájci Breitling luxusóra-gyártó B55 Connected nevű okosórája, ami valójában nem is okosóra, hanem "csatlakoztatott" óra, ami nagyjából annyit tesz, hogy Bluetooth kapcsolaton keresztül csatlakozik egy okostelefonhoz, a készüléken futó appal pedig mindenféle érdekes, és ténylegesen hasznos funkciókat lehet elérni vagy listázni.

A B55 Connected-en tehát nem jelennek meg Facebook- vagy Twitter-üzenetek, nincs benne sem lépés- sem pulzusszámláló, van viszont benne egy rakás olyan, elsősorban időzítő és időzónákhoz kapcsolódó funkció, melyért az elsődleges célcsoportnak számító pilóták alighanem rajongani fognak. 

A Breitling új luxusórájának ára, valamint a bolti forgalmazás kezdeti időpontja a jövő héten válhat nyilvánossá.



A zene legyen veled - mindig, mindenhol

A napokban itthon is elérhetővé vált a TIDAL online zene streaming szolgáltatás, sőt, most ingyenesen próbálgatható 7 napig. Ebben a szolgáltató az a különleges, hogy CD-minőségben sugározzák a zenéket. Ha megtetszik a dolog a hétnapos próba alatt, havi 2999 forintért bármikor használhatod. Persze ha nem ragaszkodsz a profi hangminőséghez, még olcsóbban is megúszhatod.



15 éve még a rádió kívánságműsorában kérted az új kedvenc slágeredet, és ujjadat a felvétel gombra téve vártad, hogy felvehesd kazettára, és reménykedtél benne, hogy nem dumál bele a műsorvezető. Öt-nyolc éve már a YouTube-on hallgattad, amilyen minőségben éppen fent volt, vagy esetleg vétettél a szabályok ellen, és letöltötted torrentről. Mára ennél jóval egyszerűbb a dolgod.

Ha csak számítógépen szeretnél zenét hallgatni, és nem rettensz meg némi reklámtól, akkor ingyen is óriási választékból böngészhetsz. Ha pedig mondjuk a mobilodon is hallgatni akarod a kedvenc zenéidet, és kerülöd a "péháértéket", akkor havi 1500 forintért már találsz tisztességes online streaming szolgáltatást.

A Spotify és a Deezer használatáért semmit nem kell fizetned, ha számítógépen használod. Cserébe mindössze regisztrálnod kell, amit például a Facebook-fiókoddal is megtehetsz, illetve 1-2 zeneszám között meg kell hallgatnod némi reklámot. Ennél a két szolgáltatónál körülbelül 1500 forintba kerül a prémium csomag, ami garantálja a reklámmentességet, illetve a mobilos alkalmazás használatát. Hasonló szolgáltatást a Google-nél is igénybe vehetsz, náluk kb 500 forinttal drágább a havidíj.



Mivel a zenéket az interneten keresztül streameli a rendszer, felmerül a kérdés, hogy ez mennyire terheli a mobilinternetes keretet. Ha kicsit előre tervezel, akkor semennyire, ugyanis arra is van lehetőséged, hogy a kedvenc zenéidet előre lementsd a telefonodra - természetesen nem mp3 formátumban, nehogy továbbadd másoknak, vagy másik lejátszóban is meg tudd hallgatni a zeneszolgáltatód alkalmazásán kívül.



Ezekben a szolgáltatásokban több millió zene közül lehet böngészni, úgyhogy elég nagy eséllyel megtalálod a kedvenceidet. Ha mégsem leled őket, akkor az általában nem a szolgáltatás hibája, hanem valószínűleg a kiadóé, aki valamilyen okból nem engedélyezte az ilyen jellegű terjesztést. Alapvetően ebben az esetben sem kell elkeseredned, mivel a saját gépeden vagy CD-iden található zenéket is feltöltheted az online streaming szolgáltatásba, és onnantól kezdve ott lesznek a felhőben, és bárhol, bármikor meghallgathatod őket bármilyen gépről, ha bejelentkezel a saját fiókodba.

Természetesen a saját magad által feltöltött zenéket csak te látod. Ellenben a zenelistáidat más is láthatja, ugyanis ilyeneket is összepakolhatsz magadnak. Azután pedig mutogathatod a barátaidnak, akikre könnyen rálelhetsz, ha mondjuk a Facebook-fiókoddal regisztráltál, és az ő zenei tevékenységüket is egyszerűen követheted: mit hallgattak, és milyen zenék szerepelnek az ő kedvenc listáikon.

Ezeken az oldalakon általában bankkártyával fizetheted a havidíjat, de megfelelő választással azt is elintézheted, hogy a mobilszámláddal együtt fizethesd. Például a Telekomnak a Spotify-jal, a Telenornak pedig a Deezerrel van szerződése. (A Vodafone-nak egyik nemzetközi szolgáltatóval sincs, nekik elég régóta saját zenekönyvtáruk van, ZENE! 24/7 néven.) Sőt, ahogy arról karácsony táján beszámoltunk, már ajándékba is adhatsz reklámmentes prémium zenehallgatási lehetőséget.

Csak győzz válogatni! Nem csak a fizetési módok közül, de zenéből is...



Minden előfizető 4G-s lesz a Telenornál

Őrült tempóban zakatol a 4G-s mobilhálózat a Telenor Magyarországnál, illetve vele párhuzamosan a többi mobilszolgáltatónál, így egyre több előfizető használhatja az egy-két évvel ezelőtt még csak komoly pénzekért járó technológiát. Most éppen a Telenor jelentette be, hogy mostantól minden előfizetőjének odaadja a 4G-s Hipernetet, külön felár nélkül.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinél automatikusan gyorsabb lesz a mobilnet. A 4G-s hálózathoz 4G-s telefon is kell, nem beszélve arról, hogy ha régi a SIM, akkor azt is ki kell cserélni, bár a cserét ingyen elvégzi a szolgáltató. Aki pedig nagyon akar magának 4G-s mobilt, már több mint 30 készülékből választhat magának a Telenornál, köztük nem csak méregdrága típusokkal, hanem elérhető árú modellekből is válogathat.

Másrészt pedig mindenki ugyanazt a sebességet kapja 4G-n is, mint amit 3G-n kapott. Ennek ellenére a 4G-s váltás mégis mindenki számára azzal a vitathatatlan előnnyel jár, hogy a jövőben az ország egész területén elérheti majd a gyors mobilnetet, mivel az újabb hálózat lefedettsége sokkal jobb, mint a 3G technológiáé.

Különösen úgy lesz igaz ez, hogy a Telenor és a Telekom a jövőben közösen üzemelteti a 4G-s hálózat egy részét, vagyis a szolgáltatók lényegében megosztják egymással a bázisállomásaikat. Mindebből az előfizetők csak annyit fognak érzékelni, hogy csaknem mindenhol javul a szolgáltatás minősége, vagyis aki eddig telenoros volt, telenoros is marad, aki pedig a Telekomnál mobilozik, továbbra is a Telekom lesz a szolgáltatója.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.



Már külföldön is mehet a 4G

A 2015-ös év a 4G-s hálózatok elképesztő tempójú fejlődéséről fog szólni ez már biztos, miután a Magyar Telekom és a Telenor nemrég bejelentette, hogy közösen üzemelteti az új generációs rendszer egy részét. Így az év végére kis túlzással nem lesz olyan település Magyarországon, ahol ne lehetne 4G-s mobilnetet használni, persze az ehhez szükséges készülékekkel és díjcsomagokkal.

A 4G ráadásul idén tavasztól kezdődően külföldön sem lesz tabu. A Telekom bejelentette, hogy mától a Telekom Deutschland hálózatán, vagyis a cégcsoport német tagjánál is működik a 4G-s internet a magyar előfizetők számára, az év során pedig még további 30 országban tölti majd le a telefonunk az e-maileket, weboldalakat, térképeket.

Fontos, hogy csak annak jár külföldön a 4G, akinek itthon is, tehát kell hozzá egy 4G-képes okostelefon, egy 4G-képes díjcsomag, illetve pluszban valamilyen adatroaming-csomagot (Travel&Surf) is kell rendelnie az ügyfélnek. A 4G-s roaming nem kerül plusz pénzbe, viszont nem árt résen lenni, a gyorsabb kapcsolattal ugyanis pillanatok alatt köddé válhat a roaming díjcsomagokba foglalt, amúgy is szűkös adatforgalmi keret.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.



A vezeték nélküli töltők már az éjjeliszekrényben vannak

Ha te is utálod a kábeldzsungelt, ami a rengeteg kütyüvel együtt jár, akkor van egy jó hírem számodra. Egyre elterjedtebbé válik a vezeték nélküli töltők használata, és erre a trendre épp most segített rá az IKEA a legújabb, rendkívül szimpatikus húzása.

A svéd bútorgyártó ugyanis a napokban jelentette be az év legnagyobb mobilos eseményén, a Mobile World Congress-en, hogy olyan bútorokat és kiegészítőket lehet majd náluk kapni, amikbe wireless töltőket építettek bele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ilyen éjjeliszekrényt vagy lámpát veszel az ágyad mellé, akkor csak lerakod rá éjszakára a telefonodat, és reggelre feltölti a az eldugott kütyü. Persze csak akkor működik, ha a megfelelő helyre teszed, és a megfelelő mobilt. De mit is jelent ez pontosan?

Azért kell a jól láthatóan megjelölt helyre pakolni a mobilt, mert kicsi a töltési hatótávolság. Az ilyen vezeték nélküli töltők indukciós technológiát használnak: nagyon leegyszerűsítve, elektromágneses mezőn keresztül továbbítják az energiát. A töltőállomásban egy indukciós tekercs hozza létre az elektromágneses mezőt, a másik eszközben pedig egy másik indukciós tekercs veszi azt fel és alakítja át elektromos feszültséggé, amivel tölti az akkumulátort.


Ebből az is következik, hogy a "fogadó" készüléknek is tartalmaznia kell a megfelelő technológiát ahhoz, hogy működjön a töltés. Ez a legújabb mobilok közül néhány modellben már alapból megvan, néhányhoz pedig külön lehet kapni olyan speckó hátlapot, amivel működik a wireless töltés. A buliba nem csak az új mobilok szállnak be, például az Apple várva várt okosóráját is lehet majd kábel nélkül etetni. Egyébként az indukciós töltést már használják egy ideje más iparágakban, hogy sokak számára ismerős példát mondjak, egyes elektromos fogkefék töltése is így működik.

Mint minden technológiánál, itt is vannak különféle szabványok, amelyek nem kompatibilisek egymással. A legelterjedtebbnek a Qi (ejtsd: csí) szabvány számít jelenleg, és az IKEA lépésével valószínűleg más már nem is nagyon rúghat labdába, mert náluk is erre esett a választás. Árakat nem közölt a bútorgyártó, de valószínűleg meg kell majd nyomniuk a ceruzát, mert az indukciós technológiát használó töltők előállítása drágább a hagyományos, kondukciós (vezetékes) eszközökénél.
Persze nem kötelező egy egész bútort megvenni ahhoz, hogy vezeték nélkül tölthesd az eszközeidet. Egyrészt, ahogy fentebb is említettem, egyre több felső kategóriás telefon és tablet érkezik úgy, hogy a készülékház és a belső kiképzés miatt alapból alkalmas az "érintéses töltésre". Ezekhez a modellekhez általában opcióként saját gyártójától is lehet ilyen töltőt vásárolni.
Másrészt pedig kezdenek az új technológiára "rákapni" a kiegészítők gyártói is, tehát kis keresgélés után már találhatunk nekünk szimpatikus töltőpadokat a webes áruházak kínálatában. Ezek persze szintén jóval magasabb áron kaphatók a hagyományos eszközökhöz képest: jelenleg 10 és 25 ezer forint közötti áron szerezhetjük be őket.
Emellett azzal is számolnunk kell, hogy a vezeték nélküli töltőknek egyelőre valamivel kisebb a hatásfoka a hagyományos megoldásoknál, ezért lassabban is töltik az eszközeinket - de néha a kábelmentes, kényelmes használat megér ennyit, nem is beszélve arról, mennyire látványos, amikor csak letesszük a telefont, és az máris vígan táplálkozni kezd.



Az internetezők többsége már mobilneten lóg

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az internetezők körében nem is olyan régen még egyáltalán nem volt domináns a mobilnet-használat, ám most fordulni látszik a kocka. Az eNET kutatócég legfrissebb, idén januárban elvégzett felmérése szerint a magyar internetezőknek ma már 62 százaléka használ okostelefont és 51 százalékuk mobilneten keresztül használ különböző internetes szolgáltatásokat.

A kutatócég felmérése szerint a felnőtt, okostelefonnal rendelkező internetezőknek immár 94 százaléka böngészik vaslamilyen internetes tartalmat az okostelefonon. A kapcsolódás módját illetően még megosztottak a felhasználók, így 55%-uk használ Wi-Fi-t és mobilnetet egyaránt, 36%-uk csak Wi-Fi-n keresztül, 3 százalékuk pedig csak mobilneten keresztül internetezik. A felmérésben résztvevők elsöprő többsége (72%-a) valamilyen androidos mobilllal rendelkezik, második a Windows Phone 11 százalékkal, és csak harmadik az iOS 9 százalékkal.

A legnépszerűbb (mobil)netes aktivitások közé nem túl meglepő módon a böngészés és a közösségi oldalak látogatása tartozik, az okoseszközökről internetezők 41-41 százaléka használja erre a kütyüjét napi szinten. Majdnem ilyen népszerű a levelezés is (a netezők 36%-a használja), illetve a különbző időjárás-appokat is előszeretettel indítják el a készüléken a felhasználók. A szolgáltatással kapcsolatos elvárások a mobilnettel összefüggésben leginkább a megbízhatóságot és a lefedettséget és az árat tekintik.

Az eNET kutatásából az is kiderül, hogy ezek az eszközök egyre inkább hozzánk nőnek: Legalábbis az okostelefonokkal rendelkezők 61%-a soha nem kapcsolja ki a készüléket, 46%-uk éjszaka is maga mellett tartja, 26%-ának pedig reggel az az első dolga ébredés után, hogy ránézzen a mobilra.



konneKTor

blogavatar

A digitális technológiák és kütyük bonyolult világa, érthetően.

Hirdetés

hirdetés

Utoljára kommentelt

Feedek