Új frekvenciákat kapcsol be a digitális gazdaság vérkeringésébe a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - jelentsen bármit is a hírközlési hatóság ma kiadott sajtóközleményének első mondata, az biztos, hogy mától már semmi sem lesz a régi, legalábbis ami a szakadozó, lassú, Mátra alján, falu szélén többnyire elérhetetlen mobilnetet illeti. Persze a digitális gazdaság vérkeringése azért nem egyik napról a másikra fog felgyorsulni, de most már legalább megvan hozzá a gyógyszer: új frekvenciákhoz jutottak a mobilszolgáltatók.

A hatóság ma eredményt hirdetett azon a frekvenciapályázaton, melyet azért indított még májusban, hogy a cégek nagyobb lefedettségű, gyorsabb hálózatokat tudjanak építeni a jövőben, mivel az eddig használt frekvenciák nem tették lehetővé a további bővítést, ami különösen a 4G/LTE hálózatok képességeit szorította fájó korlátok közé. A pályázaton négy cég indult el, mind a négy nyert, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy mostantól mindenki egyenlő feltételekkel játszik a piacon. A Vodafone, a Telekom, a Telenor és a DIGI (ők az új srác) az eredetileg várthoz képest harmadával többet, összesen 133 milliárd forintot fizettek az új frekikért.

A különféle okoskütyük közös kapcsolódási pontja - legyen szó okostelefonról, okostévéről vagy akár okosóráról -, hogy a működésükhöz többnyire valamilyen internetkapcsolatra van szükség. Internet nélkül a legokosabb okoseszköz is olyan, mint a Forma 1-es autó üzemanyag nélkül: vannak a kormányon szép színes gombok, amiket lehet nyomogatni, de abból biztosan nem lesz előzés a variante della roggia-ban.

Éppen ezért érdemes egy okostévét, vagy a hozzá csatlakoztatott kütyüt is internetre kötni, és egyre többen meg is teszik ezt a legfrissebb felmérések és előrejelzések szerint. Egy friss, 51 országot lefedő kutatás például azt prognosztizálja, hogy 2020-ra egymilliárd tévé csatlakozik majd közvetlenül vagy közvetetten az internetre, vagyis ennyi tévén jelenhet meg valamilyen internetes tartalom.

Az őrült fejlődés ütemét jól jelzi, hogy 2010-ben még csupán százmillió ilyen készülékről beszélhettünk (azért ez sem elhanyagolható mennyiség), idén év végén pedig már közelítjük a 350 milliót. Az egymilliárdos határ elérését java részben Kínának köszönhetjük majd, na meg persze annak, hogy manapság már tényleg minden, az otthoni szórakoztatóelektronikai rendszerbe kötött eszköz csatlakozik az internetre.

De mi keresnivalója van a tévének az interneten? Magától értetődik, hogy a nagy kijelzőn jobban mutatnak az internetes videók, a YouTube százhúsz centis képátlónál, nagy felbontásban alkalmas arra, hogy az egész család vagy baráti társaság élvezze. A vállalkozó kedvűek akár internetböngészőt is használhatnak a tévén, elérhetik rajta keresztül a Facebookot, vagy éppen Skype-olhatnak vele, ha éppen úgy tartja kedvük, és a tévékészülék, vagy a hozzá csatlakoztatott eszköz erre alkalmas. És persze ha az egész mögött ott az internet.