Úgy tűnik, végre-valahára sikerült a Tesco Mobile-nak összehozni azt, amire már a szolgáltatás (vagy szolgáltató?) 2012-es megjelenésekor is illett volna komolyan építeni: a Tesco áruházlánc üzleteiben elköltött forintok után ingyen beszélgetés jár a 31-es számmal rendelkező ügyfeleknek. Egész pontosan ezer elköltött forint után egy perc.

A Tesco Mobile (aminek egyébként csak 50 százalékos tulajdonosa a Tesco, a másik fele a cégnek a Vodafone-é) és a Tesco által biztosított közös kedvezmény igénybe vételének van azért mégegy feltétele: csak a Clubcard tulajdonosoknak jár az elköltött forint utáni ingyen perc. Ilyen klubkártya-tulajdonos egyébként több mint kétmillió van, Tesco Mobile ügyfélből viszont jóval kevesebb - hogy pontosan mennyi, azt valamiért soha nem verte igazán nagy dobra a szolgáltató, nyilván nem véletlenül.

A klubkártyások egyébként a Tesco éves, nagyjából 700 milliárdos (!) forgalmának a felét hozzák össze, vagyis ha közülük mindenki Tesco Mobile ügyfél lenne, akkor ők összesen uszkve 350 millió percet beszélhetnének ingyen.

A szolgáltató úgy kalkulál, hogy egy átlagos havi nagybevásárlás (20-30 ezer forint értékben) nagyjából 20-30 ingyen percet eredményezhet, ami a legtöbb ügyfélnél jelentősen csökkentheti a hívásköltségeket - feltéve persze, ha egyszer sem remeg meg az ügyfél keze, és nem tér be az akciós Ultra HD-tévéért az Auchanba a Tesco helyett (és ha már úgyis ott van, a hétvégére is bevásárol).

És hogy miért pont most jutott mindez a Tesco Mobile eszébe? Alghanem egy ilyen kapcsolt akciónak korábban sem voltak technikai akadályai, ám eddig nem volt jelen olyan piaci szereplő, mely a Tesco Mobile-ra komoly veszélyt jelenthetett volna. Most lesz, hiszen jön a DIGI mobilszolgáltatás, mely pontosan ugyanazt a célcsoportot célozza, akiket a Tesco Mobile is megpróbál behálózni. Vagyis a DIGI még meg sem jelent  mobilpiacon, máris elindulni látszik valamiféle verseny a bővítés eredményeként.

A hét híre, hogy mobilszolgáltatást indít a DIGI, vagyis az a cég, amelyik fillérekért, de legalábbis piszok olcsón ad akár 1 gigabites internetet, mellesleg elsőként az országban. Illetve az olcsó net mellett még van olcsó tányéros és vezetékes tévéjük is, meg kábeltelefonjuk, magától értetődő tehát, ha egy ilyen cégből egyszer mobilszolgáltató lesz, az soha nem látott szintre szoríthatja le a mobiltelefonálás költségeit. Vagy mindez túl szép, hogy igaz legyen? Megannyi kérdés motoszkálhat most az egyszeri mobilozó fejében, ezekre próbál most válaszolni a konneKTor.

Milyen szolgáltatásokat kínál majd nekem a DIGI? Lesz minden, ami a nagyoknál, csak olcsóbban?

A DIGI eddig annyit közölt a terveiről, hogy hangszolgáltatást és mobilinternetetet egyaránt kínál majd, amikor megkapja az engedélyt a szolgáltatásra, és beüzemeli az első bázisállomásokat. Valószínűleg készülékeket is fog majd forgalmazni a szolgáltató, de ezek alighanem inkább olcsóbb, belépőszintű okostelefonok, vagy butatelefonok lesznek. iPhone-t tehát jobb ha nem is keresel majd a DIGI-nél.

Új frekvenciákat kapcsol be a digitális gazdaság vérkeringésébe a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - jelentsen bármit is a hírközlési hatóság ma kiadott sajtóközleményének első mondata, az biztos, hogy mától már semmi sem lesz a régi, legalábbis ami a szakadozó, lassú, Mátra alján, falu szélén többnyire elérhetetlen mobilnetet illeti. Persze a digitális gazdaság vérkeringése azért nem egyik napról a másikra fog felgyorsulni, de most már legalább megvan hozzá a gyógyszer: új frekvenciákhoz jutottak a mobilszolgáltatók.

A hatóság ma eredményt hirdetett azon a frekvenciapályázaton, melyet azért indított még májusban, hogy a cégek nagyobb lefedettségű, gyorsabb hálózatokat tudjanak építeni a jövőben, mivel az eddig használt frekvenciák nem tették lehetővé a további bővítést, ami különösen a 4G/LTE hálózatok képességeit szorította fájó korlátok közé. A pályázaton négy cég indult el, mind a négy nyert, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy mostantól mindenki egyenlő feltételekkel játszik a piacon. A Vodafone, a Telekom, a Telenor és a DIGI (ők az új srác) az eredetileg várthoz képest harmadával többet, összesen 133 milliárd forintot fizettek az új frekikért.

Az itthon még éppen csak bimbózó érintés nélküli fizetési formáké a jövő, ez most már biztos, miután az Apple is bejelentette nemrég saját, mobilos fizetési megoldását, az Apple Pay-t. Az okostelefonok és a bankkártyák (illetve egyéb érintés nélküli kártyák) házasítására itthon is léteznek törekvések, a MobilTárca Szövetségen keresztül, mely éppen a nyáron zárta le egy évig tartó nyilvános tesztjét. Londonban is lezárult egy hasonló méretű, kizárólag a helyi tömegközlekedésre fókuszáló teszt a nyáron, mától pedig indul az éles üzem a Transport for London (nagyjából a helyi BKK) teljes hálózatán.

A világ egyik legnagyobb metróhálózatába kemény munka lehetett integrálni az érintés nélküli fizetési rendszert, bár azért nem volt minden előzmény nélküli a projekt. Aki már járt a brit fővárosban, és használta is a tömegközlekedést, minden bizonnyal tisztában van a helyi sajátosságokkal (azon kívül, hogy az utazás magyar viszonyokhoz képest meglehetősen drága), illetve találkozott már az Oysterrel, a kis plasztikkártyával, amit a beléptetőkapukon be- és kilépve kell lehúzni. Ezt a plasztikot válthatják ki mától az érintés nélküli bankkártyák (PayPass, PayWave), illetve azok az okostelefonok, melyekbe ilyen kártyát raktak virtuálisan.

A szolgáltatás ára az érintés nélküli bankkártyákkal és az okostelefonokat használva pont ugyanannyi, mint az Oyster esetében, és hasonlóan működik az elszámolás is, vagyis van napi maximális limit, viszont a bankkártyáról csak egyszer, a nap végén vonja le a bank az utazási költségeket. Bérletes rendszerben az érintés nélküli fizetés értelemszerűen nem működik.

Nagy-Britanniában az EE nevű mobilszolgáltató ügyfelei használhatják a virtuális, értinés nélküli bankkártyával ellátott okostelefonjaikat a londoni tömegközlekedésben, jó tudni viszont, hogy az érintés nélküli fizetési rendszer nem országfüggő, vagyis elvileg a leendő magyar mobiltárcás ügyfelek is fogják majd tudni használni a készüléküket a TfL termináloknál.

Budapesten egyelőre még csak tervezési fázisban van az elektronikus beléptetés a BKK metróhálózatában, az eddig ismert tervek szerint valamikor 2015-től ugyanúgy plasztikkártyával lehet majd belépni az állomások területére, mint Londonban. A magyar mobiltárca éles üzeme ennél előbb, már az év végén elindulhat.