Okostelefon, okosóra, okos kávéfőző, -porszívó, -tévé - az elektronikai gyártók manapság előszeretettel puffogtatják a sok okosságot, pedig a temérdek, varázslatosnak tűnő díszítőelem mellett évek óta vannak olyan hasznos (okos?) funkciói az általunk vásárolt tévéknek, melyek létezéséről lehet, hogy nem is tudtunk. Íme közülök öt, avagy best of butatévé.

Médialejátszó. A médialejátszó manapság még a legalapabbnak tekinthető, belépő szintő lapostévéken is ott van, vagy amin nincs ott, az már szinte nem is tévé, hanem inkább monitor.

Erre jó: Képeket, zenéket, jobb esetben videókat lehet vele a tévén megjeleníteni, lejátszani.

Ez kell hozzá: USB-n csatlakoztatott háttértár (pendrive, esetlgeg merevlemez), a fejlettebb modellek hálózatos lejátszást is támogatnak.

Fényérzékelő. Nem annyira alap még ma sem, de ez is jóval megelőzi az okostévék korszakát. A külső fényviszonyokat feltérképező tévéknek igazán az LCD-k megjelenése adott értelmet, mivel ezeknél a modelleknél a kép fényereje széles skálán és gyorsan változtatható.

Erre jó: Ha valaki nem csak este ül le a tévé elé, akkor mindig a napszaknak megfelelő képet ad a készülék. A funkció a szem mellett kíméli a pénztárcát is, hiszen az alacsonyabb fényerejű tévé kevesebb áramot fogyaszt.

Ez kell hozzá: fény vagy sötétség.

Digitális tuner. Mióta csak kapni lehet őket, a lapostévéket szinte kivétel nélkül ellátják az analóg mellett digitális tunerrel, ráadásul némelyik még műholdas adás vételére is képes önállóan, beltéri egység nélkül. Sőt, ma már egyes monitorokba is raknak ilyent a gyártók, ezzel nem kis identitászavart okozva szegény kijelzőnek.

Erre jó: A digitális tunerrel sokkal gyorsabban megtalálhatók és átrendezhetők a csatornák, mint az analóggal, plusz egy csomó olyan információt képes fogni, amit az analóg adással képtelenség lenne, ilyen például az elektronikus programkalauz. Meg persze jobb minőségű adást is lehet velük fogni, mint az analóg tunerrel.

Ez kell hozzá: Antenna, kábel, meg valamilyen, ezeken érkező digitális jel.

Egy távirányítós vezérlés. Na ez már kicsit bonyolultabb móka, de mégis talán az egyik legokosabb butafunkció. Ha egyszerre két-három eszköz is tanyázik a tévéállványon, az azt jelenti, hogy legalább ugyanennyi távirányítóval kell zsonglőrködni ahhoz, hogy működésre bírjuk őket. Tévedés! A HDMI-összeköttetésnek hála ugyanis kis túlzással az egész szórakoztatóelektronikai rendszer üzemeltethető egyetlen távvezérlővel, és nem csak okostévéken!

Erre jó: Képzeld el, hogy bekapcsolod a Blu-ray lejátszódat, ami automatikusan bekapcsolja a tévédet és az erősítődet, és mindkét eszköz egyből a megfelelő bemenetre vált. Vagy ha kikapcsolod a tévét, akkor minden csatlakoztatott eszköz automatikusan kikapcsol. Plusz a tévé távirányítójával tudod vezérelni a lejátszást, meg hangerőt. Jól hangzik, igaz?

Ez kell hozzá: HDMI-kábellel csatlakoztatott eszközök, melyek megfelelnek a HDMI-CEC szabványnak. A rendszernek mindegyik gyártó más márkanevet adott, hogy jól megkavarjanak vele mindenkit, de ez ne zavarjon össze, a funkciót keresd a tévéd menüjében, és ha még nincs bekapcsolva, próbáld ki.

Hangerőkiegyenlítés. Neked is eleged van az üvöltő reklámokból? Pedig nem is üvöltenek, mivel a tévécsatornákat ezért jól megbüntetnék. Mégis hangosabbnak tűnnek, mivel más a dinamikájuk, mint a film, vagy a sorozat hangjának, amit mindenki legnagyobb örömére megszakítanak a reklámblokkok. Ez ellen orvosság a hangerőkiegynelítés, vagy a dinamika normalizáló.

Erre jó: A PAMPERS MINDIG SZÁRAZON TARTJA A BABAPOPSIT!!! Helyett: A pampers mindig szárazon tartja a babapopsit.

Ez kell hozzá: Reklám.

Egyre nyilvánvalóbb a számomra, hogy a technológia mind több területre tör magának utat, ami olykor módfelett ijesztő termékekben ölt testet. Mert mégis mit kaphatnál, ha egy tabletet és egy sombrerót keresztezel? Hát persze, hogy szelfikalapot!

Gondolom most azt hiszed, ez valami vicc, pedig halálosan komoly: Az egyik menő brit divattervező, Christian Cowan-Sanluis a londoni divathét alkalmával bemutatta a szelfikalapot, ami tulajdonképpen nem más, mint egy csillámló, rózsaszín sombrero, és ha ez nem lenne elég, van egy beépített tablet-tokja is, amiben egy Acer márkájú tablet lapul. Ez egyébként most teljesen mellékes részlet, mint ahogy az is, hogy készült hozzá (mármint a tablethez) egy kiegészítő tok is, mint minden normális divatholmihoz.

Hanem viszont, a sombrero forma természetesen praktikus célt is szolgál, ezzel ugyanis körbe lehet forgatni a tabletet a fejen, ami óriási segítség a szelfizéshez optimális megvilágítás és háttér megtalálásához - legalábbis ezt írja egyébként véresen komolyan az Acer PR-gépezete.

Persze ahogy az a divatszakmában lenni szokott, az igazán menő holmikhoz csak a beavatottak juthatnak hozzá, úgyhogy ha te is Lady GaGa nyomdokaiba kívánsz lépni, akkor jobb lesz, ha már most előjegyzel magadnak egyet Cowan-Sanluis szelfikalapjából. További fotók lentebb.

A BKK-nál aztán nem telt esemény nélkül a szeptember eleje, alig pár nappal a hányattatott sorsú bringakölcsönző szolgáltatás, a BuBi elindulása után megérkezett a Futár, a budapesti tömegközlekedés nevű össznépi sportot űzők új játékszere. A rendszernek egyébként semmi köze a futárszolgáltatásokhoz (a név a Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer szavak frappáns rövidítése), de annyi mindenesetre biztos, hogy a futásnak, illetve a gyors helyzetfelismerésnek eztán is lesz helye ebben az összetett sportágban.

^{Hová-hová, kishajó?}

A Futár tulajdonképpen egy olyan, számítógépen és okostelefonokon is elérhető Budapest-térkép, mely nem elég, hogy a járatok útvonalát közli, és képes nekünk ez alapján tervezni is, csak éppen azt kell megadni, hogy melyik legyen az A-pont és melyik a B. Ezt ugyanis eddig minden magára valamit is adó elektronikus menetrend álmából felkeltve tudja, illetve a Google térképszolgáltatása is réges-rég tervez tömegközlekedéssel.

Csakhogy van valami, amit egyedül a BBK tud biztosan (kis túlzással), a többiek nem: hogy hol van a hetes busz, meg a nyolcvanötös troli ebben a pillanatban. A Futár legnagyobb dobása pont az, hogy a járműveken található nyomkövetők helyzetét képes megjeleníteni a térképen, majdnem valós időben. A BKK szerint a buszok, trolik és villamosok (sőt, a hajók is, a metrók viszont nem) félpercenként küldik el a központnak, hogy merre járnak, ami mondjuk pont elég ahhoz, hogy az ember éppen lekéssen egy járatot, de ha a menetrend borul, legalább látjuk, hol torlódott fel egymás után három körúti villamos.

A Futár a számítógép böngészőjén keresztül a futar.bkk.hu weboldalon érhető el, de hamarosan lesz külön okostelefonos alkalmazás is erre a célra. És akkor semmi sem menti meg a BKK-t attól, hogy kipróbáljuk élesben is!

Aki kimarad, az lemarad, ez az információs társadalom már csak ilyen kegyetlen, zord világ, olyan, ahol már szinte mindenen és mindenkin a kütyük uralkodnak, és egyesek szerint csak egy hajszál választ el minket attól, hogy a Mátrixban vagy éppen a Terminátorban látott gépek a valóságban is megelevenedjenek és a Nagykörúton randalírozzanak.

Na ennyire azért nem vészes a helyzet, a gépek megszelidíthetők, és több százmillióan élnek a Földön, akik bizonyítják: meg is szerethetők. Többségük ráadásul rendkívül hasznos mindennapi társ tud lenni, persze ritkán önmagukban, sokkal inkább ügyes kis szoftverekkel, vagy a manapság oly divatos idegen szóval élve applikációkkal felvértezve. És persze közben hihetetlen gyorsasággal, láthatatlan hálózatokon beszélgetnek egymással olyan nyelven, amit ember meg nem ért.

Pedig végül mégiscsak egy nyelvet beszélünk, ennek a blognak a célja pedig éppen az, hogy minél többen megértsék ezt a nyelvet.

Indul a konneKTor, tartsatok velünk, jó lesz!