A múlt héten azt jártuk körbe, hogy mit adnak nekünk az online zeneszolgáltatók. Most pedig a mozizáson és tévézésen a sor, ugyanis itt is lehetőségek egész tárháza áll az okostelefon- és tablettulajdonosok rendelkezésére. Nézheted az adást és a filmeket a tévé mellett mobilon, tableten, laptopon és asztali számítógépen, válogathatsz tévécsatornák és videotárak kínálatából, mindezekért fizethetsz a tévé- vagy a mobilszolgáltatódnál és az alkalmazásboltodban is. Illetve akad egy-két olyan szolgáltatás is, amiért még fizetned sem kell.

Kezdetnek például ingyen letöltheted a mobilodra a MinDig TV alkalmazását, amivel egyes tévéműsorok adását és egyes videókat ingyen nézhetsz meg. (A teljes csomagért azonban itt is fizetni kell.)

Ha úgy döntesz, a mobilszolgáltatódra bízod magad, mindhárom cégnél előtted áll a lehetőség. A Vodafone a múlt héten indította el "videótárát" Vodafone Red Mozi néven, a Telenornál és a Telekomnál pedig már egy ideje elérhető a MyTV és a TV GO, amelyekben a filmek és sorozatok mellett tévécsatornák műsorait is nézheted. Ezeket jellemzően pár ezer forintos havidíjért érheted el, amit a mobilszámláddal együtt kell fizetned. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ezeket a tartalmak interneten keresztül érkeznek a telefonodra, vagyis ha ehhez a mobilnetedet használod, akkor nem árt növelni az adatkeretet, mert egy-egy videó erősen megdobja a forgalmat.

Ha te is utálod a kábeldzsungelt, ami a rengeteg kütyüvel együtt jár, akkor van egy jó hírem számodra. Egyre elterjedtebbé válik a vezeték nélküli töltők használata, és erre a trendre épp most segített rá az IKEA a legújabb, rendkívül szimpatikus húzása.

Ebből az is következik, hogy a "fogadó" készüléknek is tartalmaznia kell a megfelelő technológiát ahhoz, hogy működjön a töltés. Ez a legújabb mobilok közül néhány modellben már alapból megvan, néhányhoz pedig külön lehet kapni olyan speckó hátlapot, amivel működik a wireless töltés. A buliba nem csak az új mobilok szállnak be, például az Apple várva várt okosóráját is lehet majd kábel nélkül etetni. Egyébként az indukciós töltést már használják egy ideje más iparágakban, hogy sokak számára ismerős példát mondjak, egyes elektromos fogkefék töltése is így működik.

Mint minden technológiánál, itt is vannak különféle szabványok, amelyek nem kompatibilisek egymással. A legelterjedtebbnek a Qi (ejtsd: csí) szabvány számít jelenleg, és az IKEA lépésével valószínűleg más már nem is nagyon rúghat labdába, mert náluk is erre esett a választás. Árakat nem közölt a bútorgyártó, de valószínűleg meg kell majd nyomniuk a ceruzát, mert az indukciós technológiát használó töltők előállítása drágább a hagyományos, kondukciós (vezetékes) eszközökénél.

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az internetezők körében nem is olyan régen még egyáltalán nem volt domináns a mobilnet-használat, ám most fordulni látszik a kocka. Az eNET kutatócég legfrissebb, idén januárban elvégzett felmérése szerint a magyar internetezőknek ma már 62 százaléka használ okostelefont és 51 százalékuk mobilneten keresztül használ különböző internetes szolgáltatásokat.

A kutatócég felmérése szerint a felnőtt, okostelefonnal rendelkező internetezőknek immár 94 százaléka böngészik vaslamilyen internetes tartalmat az okostelefonon. A kapcsolódás módját illetően még megosztottak a felhasználók, így 55%-uk használ Wi-Fi-t és mobilnetet egyaránt, 36%-uk csak Wi-Fi-n keresztül, 3 százalékuk pedig csak mobilneten keresztül internetezik. A felmérésben résztvevők elsöprő többsége (72%-a) valamilyen androidos mobilllal rendelkezik, második a Windows Phone 11 százalékkal, és csak harmadik az iOS 9 százalékkal.

A legnépszerűbb (mobil)netes aktivitások közé nem túl meglepő módon a böngészés és a közösségi oldalak látogatása tartozik, az okoseszközökről internetezők 41-41 százaléka használja erre a kütyüjét napi szinten. Majdnem ilyen népszerű a levelezés is (a netezők 36%-a használja), illetve a különbző időjárás-appokat is előszeretettel indítják el a készüléken a felhasználók. A szolgáltatással kapcsolatos elvárások a mobilnettel összefüggésben leginkább a megbízhatóságot és a lefedettséget és az árat tekintik.

Az eNET kutatásából az is kiderül, hogy ezek az eszközök egyre inkább hozzánk nőnek: Legalábbis az okostelefonokkal rendelkezők 61%-a soha nem kapcsolja ki a készüléket, 46%-uk éjszaka is maga mellett tartja, 26%-ának pedig reggel az az első dolga ébredés után, hogy ránézzen a mobilra.

Először Edward Snowden, a CIA volt alkalmazottja hívta fel arra a köznép figyelmét két éve, hogy az amerikai titkosszolgálatok aktívan figyelik az emberek mobilhívásait és internetes tevékenységeit, ráadásul nem csak az USA-ban, hanem a világ többi részén is. Azóta rengeteget foglalkoznak a témával, és természetesen jönnek a különféle megoldások, amelyek kisebb vagy nagyobb összegekért cserébe vélt vagy valós védelmet nyújtanak a megfigyelés ellen. Kérdés, hogy egy átlagembernek szüksége van-e ilyesmire.

Honnan tudod, ha lehallgatnak?
A régi vicc szerint onnan veszed észre, hogy lehallgat a japán titkosszolgálat, ha három szeme van a szobádban köröző légynek. A szovjetek lehallgatásáról az árulkodik, ha plusz egy szekrény van a helyiségben, a magyarokéról pedig az, ha plusz egy ember.

A helyzet természetesen már akkor sem volt ilyen egyszerű, amikor ezt a viccet mesélték egymásnak az emberek, mondjuk a Centrum és Skála áruházakban sorban állva, azóta pedig még bonyolultabb lett. A szakemberek szerint egyszerűen nincs olyan módszer, amivel száz százalékosan meggyőződhetsz arról, hogy lehallgatnak-e vagy sem.

A "másik oldalnak" viszont jóval könnyebb dolga van, hiszen legális kereskedelmi forgalomban kaphatók olyan kémszoftverek, amelyeket csak egyszer kell telepíteni a mobilra ahhoz, hogy utána távolról is minden adatot be lehessen róla szerezni a készülékről, az üzenetektől és hanghívásoktól kezdve egészen a lokációs infókig. (Természetesen a gyártók azzal az üzenettel árulják az ilyen a szoftvereket, hogy a saját telefonodról tudsz velük biztonsági mentést készíteni, és azt mondják, a vevő csak akkor telepítheti más telefonjára a programot, ha előtte engedélyt kért rá. Muhah.) A Nagy Testvérnek még egyszerűbb egy ilyen feladat, a hírek szerint az NSA a mobilhálózatokat összekötő vezetékekre csatlakozva rögzíti a mobilhívásokat.
 
Mi a megoldás?
Az egy dolog, hogy azt nem tudod megállapítani, hogy lehallgatnak-e vagy sem. Védekezni viszont tudsz ellene, rárepültek már a témára jópáran. Például gyártanak olyan mobiltelefont, aminél kifejezetten ügyelnek arra, hogy a lehető legkisebb eséllyel lehessel lehallgatni. A Blackphone egy módosított Androidot futtató okostelefon, amelyen titkosított kommunikációt biztosító szoftverek vannak telefonhívásokhoz és üzenetküldéshez, illetve a telefonon tárolt névjegyek és kapcsolati infók tárolásához is.

De nemrégiben a Kickstarteren is szerveztek gyűjtést ilyen eszközre: a JackPair névre keresztelt, jack-csatlakozóval ellátott kütyüt a telefon és a headset közé kell illeszteni, és az titkosítja a rajta keresztülmenő adatokat. A technológiára összedobta a pénzt a közösség, de valószínűleg beszédes a szám, hogy összesen 303 ember támogatta a projektet. Vagy nem érdekli a kickstarteres közösséget az ilyesmi, de az is lehet, hogy nem itt keresik a megoldást a megfigyelési problémára.

Tényleg szükség van rá?
A kérdés tehát nem az, hogy tudsz-e védekezni a lehallgatás ellen, hanem hogy valóban szüksége van-e ilyesmire egy átlagembernek. Az természetes, hogy egyes területeken létfontosságú. A Secfone technológiát például már évek óta használják katonai szerveknél, ott senkinek nem jut eszébe megkérdőjelezni a létjogosultságát. Sőt, valószínűleg az üzleti életben is jól jöhet egyeseknek, ha ipari titkokat akar megőrizni.

De az átlagembernek valószínűleg nincs szüksége arra havi tizenezrekért, hogy biztosan ne hallhassa senki, amint az asszony bediktálja neki a bevásárlólistát, vagy ledumálja a haverokkal a hétvégi focit. (Kivéve persze, ha mondjuk csalja az asszonyt... vagy az adót, nagy tételben.)

Nemrég ajánlottunk pár mobilappot nyelvtanuláshoz, de máris ki kell egészítenem a listát. Ugyanis időközben befutott egy remek, magyar fejlesztésű alkalmazás, amit mindenkinek látnia kell, aki a.) nyelvvizsgára készül, b.) tételekkel szenved, vagy c.) csak kicsit csiszolná a nyelvtudását, de nincs pénze és ideje különtanárra.

A Xeropan egyelőre csak angolra tanít, de ígérnek belőle német verziót is hamarosan. Több dologban emlékeztet a DuoLingóra, de az nagy előnynek tűnik, hogy a készítők ismerik a hazai viszonyokat és elvárásokat. Ezt főként a témakörökbe rendezett leckék és a tanulási szintek alapján mondom, mivel az egyes leckéket és nyelvtani magyarázatokat az alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgákok elvártaknak megfelelően csoportosítják. (Illetve ezeken kívül van alap, haladó és mesterfok is azoknak, akik nem kifejezetten nyelvvizsgára készülnek.) A nyelvtani magyarázatok is természetesen magyarul vannak, valószínűleg ezt is sokan hasznosnak találják.

Ez az alkalmazás is játékos és közösségi, enélkül ma már egy valamire való mobilos felhasználó nem is telepít appot. Ez azt jelenti, hogy pontokat és dicséreteket gyűjthetsz, ha rendesen tanulsz. Máris szívesebben ír így az ember dolgozatot, mint a suliban - erre is van lehetőség az appban. A közösségi jelleg révén pedig összevetheted a teljesítményedet a barátaiddal és az app más használóival. (Természetesen ehhez a Facebook- vagy Google-fiókoddal kell bejelentkezned, hogy tudja, kik a barátaid.)

A másik kiemelt "fícsör" pedig az, hogy te is javasolhatsz lecke témákat. Hogy a kívánságot mennyi időn belül teljesítik, azt nem tudom, még nem teszteltem, de ígéretesnek tűnik. Azok a leckék, amiket eddig láttam, valami érdekes vagy aktuális témával, cikkel foglalkoznak, szerintem egy átlag user nagyobb lelkesedéssel veti bele magát, mint én anno a Project nyelvkönynál. Egyébként azt is beállíthatod, hogy melyik napszakban érkezzenek az leckék, szóval nem feledkezel meg róluk, és nem is frusztrálnak az elfoglaltabb időszakaidban.

Az app nemrégiben egy díjat is nyert, szóval már csak ezért is érdemes adni neki egy esélyt, ha épp nyelvet akarsz tanulni. Veszíteni nem veszíthetsz semmit, mert teljesen ingyenes.