hirdetés

A nap, amikor a tévéből mobilnet lett

Új frekvenciákat kapcsol be a digitális gazdaság vérkeringésébe a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - jelentsen bármit is a hírközlési hatóság ma kiadott sajtóközleményének első mondata, az biztos, hogy mától már semmi sem lesz a régi, legalábbis ami a szakadozó, lassú, Mátra alján, falu szélén többnyire elérhetetlen mobilnetet illeti. Persze a digitális gazdaság vérkeringése azért nem egyik napról a másikra fog felgyorsulni, de most már legalább megvan hozzá a gyógyszer: új frekvenciákhoz jutottak a mobilszolgáltatók.

A hatóság ma eredményt hirdetett azon a frekvenciapályázaton, melyet azért indított még májusban, hogy a cégek nagyobb lefedettségű, gyorsabb hálózatokat tudjanak építeni a jövőben, mivel az eddig használt frekvenciák nem tették lehetővé a további bővítést, ami különösen a 4G/LTE hálózatok képességeit szorította fájó korlátok közé. A pályázaton négy cég indult el, mind a négy nyert, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy mostantól mindenki egyenlő feltételekkel játszik a piacon. A Vodafone, a Telekom, a Telenor és a DIGI (ők az új srác) az eredetileg várthoz képest harmadával többet, összesen 133 milliárd forintot fizettek az új frekikért.



Itt az útlevél alakú okostelefon

A kanadai illetőségű BlackBerryt láthatóan nem különösebben hozzák zavarba az okostelefon-piac trendjei, a cég ma egy olyan készüléket mutatott be, amihez hasonlót eddig nem látott a világ: A BlackBerry Passport egy nagy, négyszögletes kijelzővel, és billentyűzettel ellátott üzleti telefon, ami egyébként milliméterre pont akkora, mint egy útlevél (erről is kapta a nevét).

A BlackBerry ettől a készüléktől várja most a szerencséje megfordulását, hiába találta ki ugyanis a cég évekkel ezelőtt a mobilos e-mailt, mára a versenytársak az olykor ténylegesen hasznos, máskor inkább kirakat-újdonságoknak köszönhetően legyűrték a kanadai nagyvadat.

A Passport ezért már nem is próbál versenyezni az iPhone-okkal vagy a népszerű androidos modellekkel, helyette azokat próbálja megszólítani, akiknek mozgás közben is mindenük a munka, és fontos nekik például, hogy egy Word vagy Excel dokumentumban elfér a kijelzőre 60 karakter, vagy három grafikon. Márpedig az óriási, 4,5 hüvelykes képátlójú kijelzőn van bőven hely, akárhogy tartja az ember a készüléket, hiszen a manapság divatos 16:9-es képaránnyal szemben ezt a telefont négyzetes, vagyis 1:1-es arányú LCD-vel látták el.

A telefon nyomógombos billentyűzete is igazi kuriózum, és nem csak azért, mert ma már csak elvétve találni olyan okostelefont, amire gombokat raktak. A billentyűzet ugyanis érintésre is reagál, pont úgy, mint a felette lévő érintőkijelző, ez pedig többek közt segít a prediktív szövegbevitelt, a szövegkijelölést, de akár görgetősávként is használható a gombsor.

A BlackBerry Passportra új szoftver is került, a BlackBerry 10 operációs rendszer legfrissebb kiadásával az androidos alkalmazások nagy részét gond nélkül lehet futtatni. Egy másik újdonságnak, a Blendnek köszönhetően egy PC-vel összekötve minden, a telefonon hozzáférhető kommunikációs funkció (leszámítva a hanghívást) elérhető a számítógépen keresztül is.

Az okostelefon-gyártó új modellje mától kapható Kanadában, Európában valószínűleg az ősz során kerülhet majd a boltokba. A készülék szolgáltatófüggetlenül 600 dollárba kerül majd.



Mondd: jelszó, és lépj be!

Manapság a csapból is az folyik, hogy nagyon vigyázni kell mindenféle (digitális) identitásunkra, mert a hackerek, a XXI. század bűnözői minden sarkon lesben állnak. És ez nem néhány elborult amerikai játékfilm keltette paranoia, hanem olyan valós veszély, amire rendszerint addig legyint az ember, míg be nem csap a mennykő: Például a telefonján tárolt huncut képeit egyszer csak nem látja viszont az interneten.

A szakemberek évek óta szajkózzák, hogy mindenféle internetes hozzáférésünknek, illetve úgy általában minden, az internetre csatlakozó kütyüinknek válasszunk erős jelszót, és ugyanez igaz arra is, ha valahol szóban kell azonosítania magát valakinek (például ha felhív egy bankot, vagy bármilyen szolgáltatót telefonon).

Szerencsére ma már nem feltétlenül kell mindenféle bonyolult PIN-eket és hosszú jelszavakat megjegyeznie az embernek, ha mondjuk egy telefonos appba (például internetbank-alkalmazás) be akar lépni, hiszen van már sokkal fejlettebb módja az azonosításnak, ami mindig velünk van és amit minden telefon el tud végezni (vagy legalábbis közre tud játszani benne): ez a beszédfelismerés.



Minden, amit tudni akartál a 7-es buszról

A gyakorlott fővárosi tömegközlekedőket nem nagyon lehet zavarba hozni holmi menetrenddel kapcsolatos keresztkérdésekkel, hiszen álmukból felkeltve is kívülről fújják, mikor indul a következő 85-ös troli, vagy éppen a 3-as villamos. A kevésbé gyakorlottak ma már szerencsére számos remek menetrend-alkalmazást tölthetnek le az okostelefonjukra, amit ha használnak is, olyan nagyon kellemetlen meglepetés már nem érheti őket.

De mint az közismert, a menetrend a legjobb esetben is csak tájékoztató jellegű, még szerencse, hogy múlt hét vége óta itt a BKK Futár app, amivel az egész budapesti tömegközlekedés hirtelen egy nagy nyitott könyvvé, vagyis inkább térképpé változik. Mégpedig azért, mert az alkalmazás össze tudja kapcsolni az okostelefont a BKK milliárdokért fejlesztett valós járatkövető rendszerével, amit történetesen éppen Futárnak hívnak.

Ez magyarul annyit tesz, hogy az alkalmazás segítségével az összes, vagyis majdnem az összes BKK-járat éppen aktuális helyzetét meg lehet jeleníteni egy Budapest-térképen. Persze nem egyszerre, mert az a BKK diszpécsereit leszámítva kevesek számára lenne értelmezhető és hasznos információ. A BKK Futár inkább arra utazik, hogy egy kválasztott vonallal (mint pár évvel ezelőtt megtudtam, ezt szakszóval viszonylatnak nevezik, talán nem véletlenül) kapcsolatban tájékoztassa az utasokat arról, ami feltehetően a leginkább érdekli őket. Nevezetesen, hogy hol a francban késik már megint az a rohadt busz!, mikor érkezik be a következő járat (vagyis szakszóval menet) a megállóba.



Hülyére keresi magát az első magyar iPhone 6-vásárló

Ma több nyugat-európai országban is elkezdték árulni az Apple vadonatúj csúcstelefonjait, az iPhone 6-ot és az iPhone 6 Plust, melyekért az eddigi évek gyakorlata alapján csak a legkitartóbbak juthatnak hozzá a nyitónapon. Vannak, akik több mint egy hetet táboroznak egy bolt előtt, hogy ott legyenek az első vásárlók közt, persze nem csak helyiek, hanem mindenféle náció tagjai, szóval az egész sorban állósdi (ülősdi, fekvősdi) a végén egy jó kis össznépi piknikként áll össze. Ahol természetesen a magyaroknak is helyük van, méghozzá nem is akármilyen.

A híres londoni bevásárlóutca, a Regent Street Apple Store-ja előtt 11 napot töltött el egy sátorban a barátnőjével Wiettchein Zoltán, aki ma a nyitáskor amellett, hogy egy új iPhone 6 tulajdonosa lett, gyümölcsöző üzletté virágoztatta fel a várakozást - leplezi le a Pocket-lint. Pedig saját bevallása szerint nincs nagy gyakorlata a dologban, életében nem állt még sorban semmilyen Apple-termékért, bár annyi helyzeti előnye mondjuk mindenképpen van, hogy londoni magyarként bizonyára már hozzászokott a fegyelmezett sorokhoz.

Zoli - aki egyébként fitnesszedzőként dolgozik - tehát jó érzékkel látta meg az üzletet a Regent Street-i piknikben, az egyes sorszámot ugyanis 1500 angol fontért (vagyis majdnem 600 ezer forintért) és egy iPadért cserébe eladta valakinek, akinek tényleg minden pénzt megért az új iPhone, illetve annak a biztos tudata, hogy azt még a nyitónapon bezsebelheti.

Saját iPhone 6-ját barátnőjének, Flórának köszönheti, aki biztos ami biztos alapon a kettes számot kapta a sorban. Vagyis a pár másfél hét táborozás után uszkve 880 angol fonttal, egy iPhone 6 Plus-szal és egy iPaddel távozott London egyik legdrágább üzletéből. Büszkék vagyunk rájuk!



konneKTor

blogavatar

A digitális technológiák és kütyük bonyolult világa, érthetően.

Hirdetés

hirdetés

Utoljára kommentelt

Feedek