Szeretnéd, ha okosabb lenne a tévéd, de inged-gatyád rámenne egy új készülék vásárlására, és különben is, a régi távirányítója nagyon a szívedhez nőtt? Semmi gond, manapság erre is van megoldás, a tévéhez csatlakoztatható különböző tévéokosító kütyük képében. Most éppen a Firefox böngészőről, illetve a Firefox OS mobil operációs rendszerről ismert Mozilla mutatott be egy ilyent.

A Matchstick pont úgy néz ki, mint egy USB-s pendrive, azzal a különbséggel, hogy nem a TV USB-csatlakozójába, hanem az egyik HDMI-bemenethez kell csatlakoztatni. A főként belépő szintű okostelefonokon már egy ideje megtalálható Firefox OS-t futtató kütyüre éppúgy másolgathatók alkalmazások, mint egy okostévére, vagy egy okosmobilra, csak a Matchstick-re nyilván nem fitnesszprogramot fogsz letölteni, hanem például valamilyen videós tartalmat biztosító szolgáltatás (pl. YouTube) appját.

A Mozilla tévéokosítója emellett az ígéretek szerint képes lesz egy okostelefon kijelzőjének a képét a tévére küldeni, ennek persze az a feltétele, hogy a készülék ezt az üzemmódot támogassa, de a modern okostelefonok ma már többnyire megugorják ezt a lécet. A Matchstick-hez megszólalásig hasonló tévéokosító kütyü egyébként a több mint egy éve elérhető, Google-féle Chromecast is, ami pont ugyanezen az elven működik, de egyelőre nem futott be zajos sikert, valószínűleg a korlátozott funkcióknak és az elérhető tartalom szűkösségének köszönhetően.

A Matchstick a tervek szerint januárban kerülhet a boltokba, Észak-Amerikában 25 dollárba fog kerülni, vagyis pusztán az árszempontokat figyelembe véve máris nyerésre áll a 10 dollárral drágább Google Chromecasttel szemben.

A múlt héten indult a legújabb, nagy reményű közösségi oldal, az Ello, amit egyelőre csak kiválasztottak próbálgathatnak. Mint mi. Szereztünk egy meghívót, körülnéztünk, és most elmeséljük, milyen az az oldal, ami anti-Facebookként hirdeti magát.

Először is, szeretném leszögezni, hogy - egyelőre - nem kell nagyon irigyelned azokat, akik "bent vannak". Az Ellón ugyanis (most még) nem történik gyakorlatilag semmi, legalábbis a hazai berkekben, leszámítva, hogy az alapítók, a barátaik és az ő barátaik remekül szórakoznak. Valószínűleg ugyanazokat a tartalmakat posztolják az Ellora, amit a Facebookra is, csak itt biztosak lehetnek abban, hogy a közösségi oldal nem használja fel kereskedelmi célokra az adataikat és a megadott információkat. (Ugyanis ez az Ello lényege és fő célja: egy olyan közösségi oldalt működtetni, amely nem tekint áruként a felhasználóira, és minden szinten mentes a hirdetésektől.)

Itthon máris sokaknak a nemrég időkapszulák általi halálra ítélt iWiW, pontosabban annak korai fázisa (WiW) jut eszébe az Ellóról, a párhuzam pedig több szempontból is jogos. Egyrészt, a tagok hívhatják meg ismerőseiket a rendszerbe, és a meghívónak komoly értéke van, mert egy felhasználó öt meghívót kap. Lehet ugyan meghívót igényelni az Ello főoldalán is, de óránként több ezer kérelem érkezik be, ezért ez egyáltalán nem garancia a belépésre úgy pár héten belül. Ismerőstől pedig azonnal megérkezik a meghívó.

Új frekvenciákat kapcsol be a digitális gazdaság vérkeringésébe a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - jelentsen bármit is a hírközlési hatóság ma kiadott sajtóközleményének első mondata, az biztos, hogy mától már semmi sem lesz a régi, legalábbis ami a szakadozó, lassú, Mátra alján, falu szélén többnyire elérhetetlen mobilnetet illeti. Persze a digitális gazdaság vérkeringése azért nem egyik napról a másikra fog felgyorsulni, de most már legalább megvan hozzá a gyógyszer: új frekvenciákhoz jutottak a mobilszolgáltatók.

A hatóság ma eredményt hirdetett azon a frekvenciapályázaton, melyet azért indított még májusban, hogy a cégek nagyobb lefedettségű, gyorsabb hálózatokat tudjanak építeni a jövőben, mivel az eddig használt frekvenciák nem tették lehetővé a további bővítést, ami különösen a 4G/LTE hálózatok képességeit szorította fájó korlátok közé. A pályázaton négy cég indult el, mind a négy nyert, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy mostantól mindenki egyenlő feltételekkel játszik a piacon. A Vodafone, a Telekom, a Telenor és a DIGI (ők az új srác) az eredetileg várthoz képest harmadával többet, összesen 133 milliárd forintot fizettek az új frekikért.

A kanadai illetőségű BlackBerryt láthatóan nem különösebben hozzák zavarba az okostelefon-piac trendjei, a cég ma egy olyan készüléket mutatott be, amihez hasonlót eddig nem látott a világ: A BlackBerry Passport egy nagy, négyszögletes kijelzővel, és billentyűzettel ellátott üzleti telefon, ami egyébként milliméterre pont akkora, mint egy útlevél (erről is kapta a nevét).

A BlackBerry ettől a készüléktől várja most a szerencséje megfordulását, hiába találta ki ugyanis a cég évekkel ezelőtt a mobilos e-mailt, mára a versenytársak az olykor ténylegesen hasznos, máskor inkább kirakat-újdonságoknak köszönhetően legyűrték a kanadai nagyvadat.

A Passport ezért már nem is próbál versenyezni az iPhone-okkal vagy a népszerű androidos modellekkel, helyette azokat próbálja megszólítani, akiknek mozgás közben is mindenük a munka, és fontos nekik például, hogy egy Word vagy Excel dokumentumban elfér a kijelzőre 60 karakter, vagy három grafikon. Márpedig az óriási, 4,5 hüvelykes képátlójú kijelzőn van bőven hely, akárhogy tartja az ember a készüléket, hiszen a manapság divatos 16:9-es képaránnyal szemben ezt a telefont négyzetes, vagyis 1:1-es arányú LCD-vel látták el.

A telefon nyomógombos billentyűzete is igazi kuriózum, és nem csak azért, mert ma már csak elvétve találni olyan okostelefont, amire gombokat raktak. A billentyűzet ugyanis érintésre is reagál, pont úgy, mint a felette lévő érintőkijelző, ez pedig többek közt segít a prediktív szövegbevitelt, a szövegkijelölést, de akár görgetősávként is használható a gombsor.

A BlackBerry Passportra új szoftver is került, a BlackBerry 10 operációs rendszer legfrissebb kiadásával az androidos alkalmazások nagy részét gond nélkül lehet futtatni. Egy másik újdonságnak, a Blendnek köszönhetően egy PC-vel összekötve minden, a telefonon hozzáférhető kommunikációs funkció (leszámítva a hanghívást) elérhető a számítógépen keresztül is.

Az okostelefon-gyártó új modellje mától kapható Kanadában, Európában valószínűleg az ősz során kerülhet majd a boltokba. A készülék szolgáltatófüggetlenül 600 dollárba kerül majd.

Manapság a csapból is az folyik, hogy nagyon vigyázni kell mindenféle (digitális) identitásunkra, mert a hackerek, a XXI. század bűnözői minden sarkon lesben állnak. És ez nem néhány elborult amerikai játékfilm keltette paranoia, hanem olyan valós veszély, amire rendszerint addig legyint az ember, míg be nem csap a mennykő: Például a telefonján tárolt huncut képeit egyszer csak nem látja viszont az interneten.

A szakemberek évek óta szajkózzák, hogy mindenféle internetes hozzáférésünknek, illetve úgy általában minden, az internetre csatlakozó kütyüinknek válasszunk erős jelszót, és ugyanez igaz arra is, ha valahol szóban kell azonosítania magát valakinek (például ha felhív egy bankot, vagy bármilyen szolgáltatót telefonon).

Szerencsére ma már nem feltétlenül kell mindenféle bonyolult PIN-eket és hosszú jelszavakat megjegyeznie az embernek, ha mondjuk egy telefonos appba (például internetbank-alkalmazás) be akar lépni, hiszen van már sokkal fejlettebb módja az azonosításnak, ami mindig velünk van és amit minden telefon el tud végezni (vagy legalábbis közre tud játszani benne): ez a beszédfelismerés.