Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
hirdetés

Minden előfizető 4G-s lesz a Telenornál

Őrült tempóban zakatol a 4G-s mobilhálózat a Telenor Magyarországnál, illetve vele párhuzamosan a többi mobilszolgáltatónál, így egyre több előfizető használhatja az egy-két évvel ezelőtt még csak komoly pénzekért járó technológiát. Most éppen a Telenor jelentette be, hogy mostantól minden előfizetőjének odaadja a 4G-s Hipernetet, külön felár nélkül.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinél automatikusan gyorsabb lesz a mobilnet. A 4G-s hálózathoz 4G-s telefon is kell, nem beszélve arról, hogy ha régi a SIM, akkor azt is ki kell cserélni, bár a cserét ingyen elvégzi a szolgáltató. Aki pedig nagyon akar magának 4G-s mobilt, már több mint 30 készülékből választhat magának a Telenornál, köztük nem csak méregdrága típusokkal, hanem elérhető árú modellekből is válogathat.

Másrészt pedig mindenki ugyanazt a sebességet kapja 4G-n is, mint amit 3G-n kapott. Ennek ellenére a 4G-s váltás mégis mindenki számára azzal a vitathatatlan előnnyel jár, hogy a jövőben az ország egész területén elérheti majd a gyors mobilnetet, mivel az újabb hálózat lefedettsége sokkal jobb, mint a 3G technológiáé.

Különösen úgy lesz igaz ez, hogy a Telenor és a Telekom a jövőben közösen üzemelteti a 4G-s hálózat egy részét, vagyis a szolgáltatók lényegében megosztják egymással a bázisállomásaikat. Mindebből az előfizetők csak annyit fognak érzékelni, hogy csaknem mindenhol javul a szolgáltatás minősége, vagyis aki eddig telenoros volt, telenoros is marad, aki pedig a Telekomnál mobilozik, továbbra is a Telekom lesz a szolgáltatója.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.



Már külföldön is mehet a 4G

A 2015-ös év a 4G-s hálózatok elképesztő tempójú fejlődéséről fog szólni ez már biztos, miután a Magyar Telekom és a Telenor nemrég bejelentette, hogy közösen üzemelteti az új generációs rendszer egy részét. Így az év végére kis túlzással nem lesz olyan település Magyarországon, ahol ne lehetne 4G-s mobilnetet használni, persze az ehhez szükséges készülékekkel és díjcsomagokkal.

A 4G ráadásul idén tavasztól kezdődően külföldön sem lesz tabu. A Telekom bejelentette, hogy mától a Telekom Deutschland hálózatán, vagyis a cégcsoport német tagjánál is működik a 4G-s internet a magyar előfizetők számára, az év során pedig még további 30 országban tölti majd le a telefonunk az e-maileket, weboldalakat, térképeket.

Fontos, hogy csak annak jár külföldön a 4G, akinek itthon is, tehát kell hozzá egy 4G-képes okostelefon, egy 4G-képes díjcsomag, illetve pluszban valamilyen adatroaming-csomagot (Travel&Surf) is kell rendelnie az ügyfélnek. A 4G-s roaming nem kerül plusz pénzbe, viszont nem árt résen lenni, a gyorsabb kapcsolattal ugyanis pillanatok alatt köddé válhat a roaming díjcsomagokba foglalt, amúgy is szűkös adatforgalmi keret.

Az Origót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.



A vezeték nélküli töltők már az éjjeliszekrényben vannak

Ha te is utálod a kábeldzsungelt, ami a rengeteg kütyüvel együtt jár, akkor van egy jó hírem számodra. Egyre elterjedtebbé válik a vezeték nélküli töltők használata, és erre a trendre épp most segített rá az IKEA a legújabb, rendkívül szimpatikus húzása.

A svéd bútorgyártó ugyanis a napokban jelentette be az év legnagyobb mobilos eseményén, a Mobile World Congress-en, hogy olyan bútorokat és kiegészítőket lehet majd náluk kapni, amikbe wireless töltőket építettek bele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha ilyen éjjeliszekrényt vagy lámpát veszel az ágyad mellé, akkor csak lerakod rá éjszakára a telefonodat, és reggelre feltölti a az eldugott kütyü. Persze csak akkor működik, ha a megfelelő helyre teszed, és a megfelelő mobilt. De mit is jelent ez pontosan?

Azért kell a jól láthatóan megjelölt helyre pakolni a mobilt, mert kicsi a töltési hatótávolság. Az ilyen vezeték nélküli töltők indukciós technológiát használnak: nagyon leegyszerűsítve, elektromágneses mezőn keresztül továbbítják az energiát. A töltőállomásban egy indukciós tekercs hozza létre az elektromágneses mezőt, a másik eszközben pedig egy másik indukciós tekercs veszi azt fel és alakítja át elektromos feszültséggé, amivel tölti az akkumulátort.


Ebből az is következik, hogy a "fogadó" készüléknek is tartalmaznia kell a megfelelő technológiát ahhoz, hogy működjön a töltés. Ez a legújabb mobilok közül néhány modellben már alapból megvan, néhányhoz pedig külön lehet kapni olyan speckó hátlapot, amivel működik a wireless töltés. A buliba nem csak az új mobilok szállnak be, például az Apple várva várt okosóráját is lehet majd kábel nélkül etetni. Egyébként az indukciós töltést már használják egy ideje más iparágakban, hogy sokak számára ismerős példát mondjak, egyes elektromos fogkefék töltése is így működik.

Mint minden technológiánál, itt is vannak különféle szabványok, amelyek nem kompatibilisek egymással. A legelterjedtebbnek a Qi (ejtsd: csí) szabvány számít jelenleg, és az IKEA lépésével valószínűleg más már nem is nagyon rúghat labdába, mert náluk is erre esett a választás. Árakat nem közölt a bútorgyártó, de valószínűleg meg kell majd nyomniuk a ceruzát, mert az indukciós technológiát használó töltők előállítása drágább a hagyományos, kondukciós (vezetékes) eszközökénél.
Persze nem kötelező egy egész bútort megvenni ahhoz, hogy vezeték nélkül tölthesd az eszközeidet. Egyrészt, ahogy fentebb is említettem, egyre több felső kategóriás telefon és tablet érkezik úgy, hogy a készülékház és a belső kiképzés miatt alapból alkalmas az "érintéses töltésre". Ezekhez a modellekhez általában opcióként saját gyártójától is lehet ilyen töltőt vásárolni.
Másrészt pedig kezdenek az új technológiára "rákapni" a kiegészítők gyártói is, tehát kis keresgélés után már találhatunk nekünk szimpatikus töltőpadokat a webes áruházak kínálatában. Ezek persze szintén jóval magasabb áron kaphatók a hagyományos eszközökhöz képest: jelenleg 10 és 25 ezer forint közötti áron szerezhetjük be őket.
Emellett azzal is számolnunk kell, hogy a vezeték nélküli töltőknek egyelőre valamivel kisebb a hatásfoka a hagyományos megoldásoknál, ezért lassabban is töltik az eszközeinket - de néha a kábelmentes, kényelmes használat megér ennyit, nem is beszélve arról, mennyire látványos, amikor csak letesszük a telefont, és az máris vígan táplálkozni kezd.



Az internetezők többsége már mobilneten lóg

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az internetezők körében nem is olyan régen még egyáltalán nem volt domináns a mobilnet-használat, ám most fordulni látszik a kocka. Az eNET kutatócég legfrissebb, idén januárban elvégzett felmérése szerint a magyar internetezőknek ma már 62 százaléka használ okostelefont és 51 százalékuk mobilneten keresztül használ különböző internetes szolgáltatásokat.

A kutatócég felmérése szerint a felnőtt, okostelefonnal rendelkező internetezőknek immár 94 százaléka böngészik vaslamilyen internetes tartalmat az okostelefonon. A kapcsolódás módját illetően még megosztottak a felhasználók, így 55%-uk használ Wi-Fi-t és mobilnetet egyaránt, 36%-uk csak Wi-Fi-n keresztül, 3 százalékuk pedig csak mobilneten keresztül internetezik. A felmérésben résztvevők elsöprő többsége (72%-a) valamilyen androidos mobilllal rendelkezik, második a Windows Phone 11 százalékkal, és csak harmadik az iOS 9 százalékkal.

A legnépszerűbb (mobil)netes aktivitások közé nem túl meglepő módon a böngészés és a közösségi oldalak látogatása tartozik, az okoseszközökről internetezők 41-41 százaléka használja erre a kütyüjét napi szinten. Majdnem ilyen népszerű a levelezés is (a netezők 36%-a használja), illetve a különbző időjárás-appokat is előszeretettel indítják el a készüléken a felhasználók. A szolgáltatással kapcsolatos elvárások a mobilnettel összefüggésben leginkább a megbízhatóságot és a lefedettséget és az árat tekintik.

Az eNET kutatásából az is kiderül, hogy ezek az eszközök egyre inkább hozzánk nőnek: Legalábbis az okostelefonokkal rendelkezők 61%-a soha nem kapcsolja ki a készüléket, 46%-uk éjszaka is maga mellett tartja, 26%-ának pedig reggel az az első dolga ébredés után, hogy ránézzen a mobilra.



Mennyire jogos a mobilos lehallgatás-para?

Először Edward Snowden, a CIA volt alkalmazottja hívta fel arra a köznép figyelmét két éve, hogy az amerikai titkosszolgálatok aktívan figyelik az emberek mobilhívásait és internetes tevékenységeit, ráadásul nem csak az USA-ban, hanem a világ többi részén is. Azóta rengeteget foglalkoznak a témával, és természetesen jönnek a különféle megoldások, amelyek kisebb vagy nagyobb összegekért cserébe vélt vagy valós védelmet nyújtanak a megfigyelés ellen. Kérdés, hogy egy átlagembernek szüksége van-e ilyesmire.



Honnan tudod, ha lehallgatnak?
A régi vicc szerint onnan veszed észre, hogy lehallgat a japán titkosszolgálat, ha három szeme van a szobádban köröző légynek. A szovjetek lehallgatásáról az árulkodik, ha plusz egy szekrény van a helyiségben, a magyarokéról pedig az, ha plusz egy ember.

A helyzet természetesen már akkor sem volt ilyen egyszerű, amikor ezt a viccet mesélték egymásnak az emberek, mondjuk a Centrum és Skála áruházakban sorban állva, azóta pedig még bonyolultabb lett. A szakemberek szerint egyszerűen nincs olyan módszer, amivel száz százalékosan meggyőződhetsz arról, hogy lehallgatnak-e vagy sem.

A "másik oldalnak" viszont jóval könnyebb dolga van, hiszen legális kereskedelmi forgalomban kaphatók olyan kémszoftverek, amelyeket csak egyszer kell telepíteni a mobilra ahhoz, hogy utána távolról is minden adatot be lehessen róla szerezni a készülékről, az üzenetektől és hanghívásoktól kezdve egészen a lokációs infókig. (Természetesen a gyártók azzal az üzenettel árulják az ilyen a szoftvereket, hogy a saját telefonodról tudsz velük biztonsági mentést készíteni, és azt mondják, a vevő csak akkor telepítheti más telefonjára a programot, ha előtte engedélyt kért rá. Muhah.) A Nagy Testvérnek még egyszerűbb egy ilyen feladat, a hírek szerint az NSA a mobilhálózatokat összekötő vezetékekre csatlakozva rögzíti a mobilhívásokat.
 
Mi a megoldás?
Az egy dolog, hogy azt nem tudod megállapítani, hogy lehallgatnak-e vagy sem. Védekezni viszont tudsz ellene, rárepültek már a témára jópáran. Például gyártanak olyan mobiltelefont, aminél kifejezetten ügyelnek arra, hogy a lehető legkisebb eséllyel lehessel lehallgatni. A Blackphone egy módosított Androidot futtató okostelefon, amelyen titkosított kommunikációt biztosító szoftverek vannak telefonhívásokhoz és üzenetküldéshez, illetve a telefonon tárolt névjegyek és kapcsolati infók tárolásához is.

De nemrégiben a Kickstarteren is szerveztek gyűjtést ilyen eszközre: a JackPair névre keresztelt, jack-csatlakozóval ellátott kütyüt a telefon és a headset közé kell illeszteni, és az titkosítja a rajta keresztülmenő adatokat. A technológiára összedobta a pénzt a közösség, de valószínűleg beszédes a szám, hogy összesen 303 ember támogatta a projektet. Vagy nem érdekli a kickstarteres közösséget az ilyesmi, de az is lehet, hogy nem itt keresik a megoldást a megfigyelési problémára.



Tényleg szükség van rá?
A kérdés tehát nem az, hogy tudsz-e védekezni a lehallgatás ellen, hanem hogy valóban szüksége van-e ilyesmire egy átlagembernek. Az természetes, hogy egyes területeken létfontosságú. A Secfone technológiát például már évek óta használják katonai szerveknél, ott senkinek nem jut eszébe megkérdőjelezni a létjogosultságát. Sőt, valószínűleg az üzleti életben is jól jöhet egyeseknek, ha ipari titkokat akar megőrizni.

De az átlagembernek valószínűleg nincs szüksége arra havi tizenezrekért, hogy biztosan ne hallhassa senki, amint az asszony bediktálja neki a bevásárlólistát, vagy ledumálja a haverokkal a hétvégi focit. (Kivéve persze, ha mondjuk csalja az asszonyt... vagy az adót, nagy tételben.)



konneKTor

blogavatar

A digitális technológiák és kütyük bonyolult világa, érthetően.

Hirdetés

hirdetés

Utoljára kommentelt

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />

Feedek